Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Színházak

Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház

  • Előadások
  • Galériák
  • Hírek
  • Írások
  • Műsor
  • 2025/2026
  • 2024/2025
  • 2023/2024
  • 2022/2023
  • 2021/2022
  • 2020/2021
  • 2019/2020
  • 2018/2019
  • 2017/2018
  • 2016/2017
  • 2015/2016
  • 2014/2015
  • 2013/2014
  • 2012/2013
  • 2011/2012
  • 2010/2011
  • 2009/2010
  • 2008/2009
  • 2007/2008
  • 2006/2007
  • 2005/2006
  • 2004/2005
  • 2003/2004
  • 2002/2003
  • 2001/2002
  • 2000/2001
  • 1999/2000
  • 1998/1999
  • 1989/1990

100 lejes feleség

  • SzereplőAntal KatalinBakos GellértBalázsi BorókaBerze Gellért-BenceCsog Lehel-ZoltánDemeter GyöngyiFábián GergelyFaluvégi ErzsébetFülöp CsabaGábos SzabolcsNagy AnnamáriaHajdó LórántOrbán HenriettaMátéfi ÁgotaSipos RékaSzabó Adrienn

A zenei felvételen közreműködő:
Molnár Szabolcs – bőgő, hegedű, koboz, dob; Kelemen István – koboz, hegedű; Melkuhn Róbert – furulya; Fazakas Albert – cimbalom; Korpos Szabolcs – bőgő; Ferencz Dávid – brácsa; Ferencz Vince – nagybőgő, gardony; Simon Zsolt – gardony, hangmérnök: Korpos Szabolcs
  • rendezőLőrincz Hortenzia
  • koreográfusLőrincz Hortenzia
  • társkoreográfusKádár IgnácTőkés Csaba Zsolt
  • díszlettervezőSós Beáta
  • dramaturgiai munkatársPrezsmer Boglárka
  • zenei szerkesztőLőrincz HortenziaMolnár Szabolcs
  • hangmérnökKorpos Szabolcs
  • énekFodor Szilvia
  • tánckarvezetőHajdó Árpád
  • hangZilincki Károly
  • fényToásó István
  • JelmezkivitelezőDezső ÁgnesKis Magdolna

A „100 lejes” feleségek néprajzát kevés dokumentum jegyzi le, de annál több láthatatlan történetet őriz a kollektív emlékezet. Székelyföld falvaiban, a kor társadalmi helyzete miatt, a házasság sokszor nem szerelemből, hanem szükségből köttetett. A nősülés „átmeneti orvoslására” szolgált a hozott, kerített vagy megvásárolt asszony – egy sors, amely leginkább a moldvai csángó leányokat érintette.



Ők voltak azok, akik emberi, családi vagy társadalmi okok miatt rákényszerültek, hogy elhagyják szülőföldjüket, s idegenben keressenek új otthont, kapaszkodót, életet. Balázs Lajos néprajzkutató így ír róluk: „Bákóiak, de magyarok, katolikusok, jól beszélgetnek, jó dolgosak, s jól rendezik a gyermekeket.”



A kor ítélete gyakran igazságtalanul esett rájuk – a nőket minősítette, nem a körülményeket, nem a rendszerek hibáit, és nem a férfiak eltérő szándékait.



Előadásunk ezeknek az elszármazott lányoknak a személyes történeteit idézi meg.

Mit jelent elhagyni a forrást, és idegenbe szakadni?



Mit vállal egy leány azért, hogy asszonnyá lehessen?



Hogyan alakul benne az azonosulás, a változás és a megmaradás hármasa?



Milyen arca lehet a házasságnak – s megszülethet-e benne a szerelem?



A női sorson túl e történetek a kapcsolódás természetéről is szólnak: arról, hogy férfi és nő hogyan képes – hitben, közösségben és emberi méltóságban – együtt maradni a világban.


2026. 01. 15.

Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok

  • dráMA
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2026. - THEATER Online - theater.hu