Személyek
Zenthe Ferenc
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színműv. Ak., 1941–42.
Életút: 1945–46 a pécsi Nemzeti Színház, 1946–49 a győri Kisfaludy Színház, 1949–52 a debreceni Csokonai Színház, 1952– a Madách Színház tagja, jelenleg ny. Jászai Mari-díj (1954, 1968), érdemes művész (1975), kiváló művész (1989), MSZOSZ-díj (1993), Kossuth-díj (1997).
Főbb szerepei: Puck, Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom), Móricz: Lúdas Matyi, Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Scapin (Moliére: Scapin furfangjai), Ribakov (Pagogyin: A Kreml toronyórája), Deme (Tabi: Enyhítő körülmény), Naszreddin Hodzsa (Vitkovics–Szolovjov: Naszreddin Hodzsa kalandjai), Ebenezer Scrooge (Dickens: Karácsonyi ének), Geoffrey Thornton (Harwood: Az öltöztető), Lou Daniels (Slade: Jutalomjáték), Gilles Corey: Miller: A salemi boszorkányok), Virág úr (Tamási: Csalóka szivárvány), Pinch (Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz), Tuskó (Shakespeare: Szeget szeggel), Warrington (Bond: Lear), Őrmester (Molnár: Az üvegcipő), Jákob (Rice–Lloyd Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát), A fejedelem komornyikja (Schiller: Ármány és szerelem), Juhász (Shakespeare: Téli rege), Rázga Elemér (Moldova: Az Ifjú Gárda), Vinnie (Simon: Furcsa pár), Apa (Miller: A bűnbeesés után), Mr. Brownlow (Bart: Oliver),
filmen: Rákóczi hadnagya (1953), Feltámadott a tenger (1953), 2x2 néha 5 (1954), Gábor diák (1955), Mese a 12 találatról (1956), A nagyrozsdási eset (1957), Csendes otthon (1957), Szerelem csütörtök (1959), Kard és kocka (1959), Fapados szerelem (1960), A Tenkes kapitánya (1964 tv), Lajos király válik (1964 tv), Patyolat akció (1965), Princ, a katona (1966 tv), Őrjárat az égen (1969 tv), Végállomás, kiszállni! (1970 tv), A gyilkos a házban van (1970), A fekete város (1971 tv), Fuss, hogy utolérjenek (1972), Az ördög cimborája (1972 tv), A törökfejes kopja (1973), Egy srác fehér lovon (1973), A tragédia próbája (1975 tv), Beszterce ostroma (1976 tv), Sir John Falstaff (1977 tv), Mire megvénülünk (1978 tv), A világ közepe (1979 tv), Égigérő fű (1979), Petőfi (1980 tv), A pogány Madonna (1980), Különös házasság (1983 tv), Jób lázadása (1983 magy.–NSZK), Erdő (1984 tv), Megfelelő ember kényes feladatra (1984 magy.–finn), Leányvásár (1984 tv), Az elvarázsolt dollár (1985), II. József (1985 tv), A csodakarikás (1986 tv), Gyökér és vadvirág (1987 tv), Szomszédok (1987– telereg.), Európa messze van (1994).
Életút: 1945–46 a pécsi Nemzeti Színház, 1946–49 a győri Kisfaludy Színház, 1949–52 a debreceni Csokonai Színház, 1952– a Madách Színház tagja, jelenleg ny. Jászai Mari-díj (1954, 1968), érdemes művész (1975), kiváló művész (1989), MSZOSZ-díj (1993), Kossuth-díj (1997).
Főbb szerepei: Puck, Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom), Móricz: Lúdas Matyi, Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Scapin (Moliére: Scapin furfangjai), Ribakov (Pagogyin: A Kreml toronyórája), Deme (Tabi: Enyhítő körülmény), Naszreddin Hodzsa (Vitkovics–Szolovjov: Naszreddin Hodzsa kalandjai), Ebenezer Scrooge (Dickens: Karácsonyi ének), Geoffrey Thornton (Harwood: Az öltöztető), Lou Daniels (Slade: Jutalomjáték), Gilles Corey: Miller: A salemi boszorkányok), Virág úr (Tamási: Csalóka szivárvány), Pinch (Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz), Tuskó (Shakespeare: Szeget szeggel), Warrington (Bond: Lear), Őrmester (Molnár: Az üvegcipő), Jákob (Rice–Lloyd Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát), A fejedelem komornyikja (Schiller: Ármány és szerelem), Juhász (Shakespeare: Téli rege), Rázga Elemér (Moldova: Az Ifjú Gárda), Vinnie (Simon: Furcsa pár), Apa (Miller: A bűnbeesés után), Mr. Brownlow (Bart: Oliver),
filmen: Rákóczi hadnagya (1953), Feltámadott a tenger (1953), 2x2 néha 5 (1954), Gábor diák (1955), Mese a 12 találatról (1956), A nagyrozsdási eset (1957), Csendes otthon (1957), Szerelem csütörtök (1959), Kard és kocka (1959), Fapados szerelem (1960), A Tenkes kapitánya (1964 tv), Lajos király válik (1964 tv), Patyolat akció (1965), Princ, a katona (1966 tv), Őrjárat az égen (1969 tv), Végállomás, kiszállni! (1970 tv), A gyilkos a házban van (1970), A fekete város (1971 tv), Fuss, hogy utolérjenek (1972), Az ördög cimborája (1972 tv), A törökfejes kopja (1973), Egy srác fehér lovon (1973), A tragédia próbája (1975 tv), Beszterce ostroma (1976 tv), Sir John Falstaff (1977 tv), Mire megvénülünk (1978 tv), A világ közepe (1979 tv), Égigérő fű (1979), Petőfi (1980 tv), A pogány Madonna (1980), Különös házasság (1983 tv), Jób lázadása (1983 magy.–NSZK), Erdő (1984 tv), Megfelelő ember kényes feladatra (1984 magy.–finn), Leányvásár (1984 tv), Az elvarázsolt dollár (1985), II. József (1985 tv), A csodakarikás (1986 tv), Gyökér és vadvirág (1987 tv), Szomszédok (1987– telereg.), Európa messze van (1994).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
A 
címlapjáról ajánljuk
címlapjáról ajánljuk-
Művészek írtákFrankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál SzínházParádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
