Budapest, 1930. szeptember 25.

író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa

Az ELTE angol–magyar szakán végzett 1952-ben, a Csillag rovatvezetője lett, 1957-től aspiráns, 1959-től a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa, 1960-tól fordító, dramaturg, a Budapester Rundschau szerkesztője. 1970-től a Magyar Színházi Intézet főmunkatársa, 1975-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1980–81-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, 1982-től egyetemi tanára. Több külföldi egyetem vendégprofesszora. Az irodalomtudomány kandidátusa (1968), a Magyar Tudomános Akadémia doktora. (1989). A nemzetközi P.E.N. Club magyar tagozatának két cikluson át volt főtitkára. Az angliai Cambridge Churchill kollégiumában „overseas fellow”-vá választották. Fulbright vendégprofesszorként négy esztendőt töltött a kaliforniai Claremontban. IREX csereprofesszorként előadott a Columbia, Yale és Harvard egyetemeken.

Művei: Fielding (1955); Thackeray (1962); Modern tragikum – tragikus modernség (1966); Az eltűnt személyiség nyomában (1966); Poétika (1967); Beatles biblia (1969, 1993); Ikarusz fiai (1970); Találkozások a világhírrel (1972); Déry Tibor alkotásai és vallomásai tükrében (1973); A rock mesterei (1974); Világszínház (1974); A regény és az idő (1977); A torinói szemfödő (1978); Brecht színházi forradalma (1978); Avantgarde vagy realizmus? (1979); A harmadik csatorna (1984); A modern irodalom válaszútjain (1984); Nemcsak Babilonban (1984); Kaland és gondviselés (1985); Rekviem egy manekenért (1985); A titkos háború (1986); Az irodalomtörténet diszkrét bája (1988); A szépség születése (1988); Das Geständniss (1989); A védelem tanúja (1990). Ahasvérus és Shylock - a magyar zsidó történelemről(1999), Lezáratlan nyomozás (2004)
Díjak: A Művészeti Alap irodalmi díja (1984); József Attila-díj (1985).Kitüntetés: Magyar Köztársaság középkeresztje polgári tagozat..