Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Írások

Ersilia Drei szomorú története

bemutató a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

Kelemen Kinga
2004. március 26.
Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket.
Az 1934-ben Irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett olasz drámaíró, Luigi Pirandello (1867-1936) egy kevésbé ismert színműve kerül bemutatásra a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, címe: Öltöztessük fel a mezteleneket, rendezője, vendégként, Bocsárdi László, díszlet- és jelmeztervezője Bartha József. Az előadás létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.

A kisvárosi napilap hasábjain Alfredo Cantavalle újságíró (Bíró József) megrázó riportot közöl Ersilia Drei kisasszonyról (M. Kántos Melinda), aki megmérgezte magát, mert elhagyta a vőlegénye (Laspiga – Molnár Levente), de akit az utolsó pillanatban mégis sikerült megmenteni. Ludovico Nota, a híres író (Bogdán Zsolt) felfigyel a cselédlány megrázó történetére, és magához veszi, talán azért, hogy esetéből regényt írjon. Arra azonban nem számít, hogy házvezetőnője (Onoria – Varga Csilla) igencsak tiltakozik az új vendég ellen; és arra sem, hogy házában megjelenik maga a vőlegény, hogy bocsánatot kérjen, sőt Grotti konzul is (Szabó Tibor m.v.), akinél a lány nevelőnőként dolgozott, és aki meg akarja cáfolni az újságban megjelenteket. A romantikusnak tűnő szerelmi öngyilkosságról kiderül, hogy minden, csak nem romantikus, és végül nem lehet tudni, hogy ki az, aki hazudik és ki az, aki igazat mond.

Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket. „Környezetünk nem hagyja, hogy a magunk egyensúlyát kialakítsuk – vélekedik a kilenc év után újra Kolozsváron rendező Bocsárdi László –, mert állandóan beleterpeszkedik, és megpróbálja szétfeszíteni. A környezetünkben élő emberek akarva-akaratlanul belénk-, a mi életünkbe hatolnak, és ha nem állunk biztosan a lábunkon – márpedig a pirandellói figurákra az jellemző, hogy nem állnak biztosan a lábukon –, akkor irányt vesztünk, még jobban elbizonytalanodunk.”
A bemutató előadás a színpadon felépített stúdiótérben tekinthető meg, szerdán, január 28-án este 7 órakor; további előadások februárban: 9-én, hétfőn, 23-án, hétfőn, és 28-án, szombaton este 8 órai kezdettel.

Válogatás az archívumból

  • Rayok
    Rayok
    Rayok
    Rayok
    A Kolozsvári Magyar Operában bemutatták Dmitrij Sosztakovics: Rayok című darabját Demény Attila rendezésében, Tom Johnson: A négyhangú opera című előadásával egy együtt.
    2007. október 4.
    Kolozsvári opera
A Theater Online címlapjáról ajánljuk
  • Temesvári Csiky Gergely Színház

    Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján

    Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
  • Interjúk

    Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…

    Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának.
    Lovas Ildikó
  • Budapest Bábszínház

    Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket

    Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon.
  • Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten

    Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében.
  • Interjúk

    „Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral

    Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia.
    Seres Gerda
  • Interjúk

    Öt és fél évtized a fényben

    László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
    Váradi Nóra
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2026. - THEATER Online - theater.hu