Írások
Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket.
Az 1934-ben Irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett olasz drámaíró, Luigi Pirandello (1867-1936) egy kevésbé ismert színműve kerül bemutatásra a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, címe: Öltöztessük fel a mezteleneket, rendezője, vendégként, Bocsárdi László, díszlet- és jelmeztervezője Bartha József. Az előadás létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.
A kisvárosi napilap hasábjain Alfredo Cantavalle újságíró (Bíró József) megrázó riportot közöl Ersilia Drei kisasszonyról (M. Kántos Melinda), aki megmérgezte magát, mert elhagyta a vőlegénye (Laspiga – Molnár Levente), de akit az utolsó pillanatban mégis sikerült megmenteni. Ludovico Nota, a híres író (Bogdán Zsolt) felfigyel a cselédlány megrázó történetére, és magához veszi, talán azért, hogy esetéből regényt írjon. Arra azonban nem számít, hogy házvezetőnője (Onoria – Varga Csilla) igencsak tiltakozik az új vendég ellen; és arra sem, hogy házában megjelenik maga a vőlegény, hogy bocsánatot kérjen, sőt Grotti konzul is (Szabó Tibor m.v.), akinél a lány nevelőnőként dolgozott, és aki meg akarja cáfolni az újságban megjelenteket. A romantikusnak tűnő szerelmi öngyilkosságról kiderül, hogy minden, csak nem romantikus, és végül nem lehet tudni, hogy ki az, aki hazudik és ki az, aki igazat mond.
Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket. „Környezetünk nem hagyja, hogy a magunk egyensúlyát kialakítsuk – vélekedik a kilenc év után újra Kolozsváron rendező Bocsárdi László –, mert állandóan beleterpeszkedik, és megpróbálja szétfeszíteni. A környezetünkben élő emberek akarva-akaratlanul belénk-, a mi életünkbe hatolnak, és ha nem állunk biztosan a lábunkon – márpedig a pirandellói figurákra az jellemző, hogy nem állnak biztosan a lábukon –, akkor irányt vesztünk, még jobban elbizonytalanodunk.”
A bemutató előadás a színpadon felépített stúdiótérben tekinthető meg, szerdán, január 28-án este 7 órakor; további előadások februárban: 9-én, hétfőn, 23-án, hétfőn, és 28-án, szombaton este 8 órai kezdettel.
A kisvárosi napilap hasábjain Alfredo Cantavalle újságíró (Bíró József) megrázó riportot közöl Ersilia Drei kisasszonyról (M. Kántos Melinda), aki megmérgezte magát, mert elhagyta a vőlegénye (Laspiga – Molnár Levente), de akit az utolsó pillanatban mégis sikerült megmenteni. Ludovico Nota, a híres író (Bogdán Zsolt) felfigyel a cselédlány megrázó történetére, és magához veszi, talán azért, hogy esetéből regényt írjon. Arra azonban nem számít, hogy házvezetőnője (Onoria – Varga Csilla) igencsak tiltakozik az új vendég ellen; és arra sem, hogy házában megjelenik maga a vőlegény, hogy bocsánatot kérjen, sőt Grotti konzul is (Szabó Tibor m.v.), akinél a lány nevelőnőként dolgozott, és aki meg akarja cáfolni az újságban megjelenteket. A romantikusnak tűnő szerelmi öngyilkosságról kiderül, hogy minden, csak nem romantikus, és végül nem lehet tudni, hogy ki az, aki hazudik és ki az, aki igazat mond.
Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket. „Környezetünk nem hagyja, hogy a magunk egyensúlyát kialakítsuk – vélekedik a kilenc év után újra Kolozsváron rendező Bocsárdi László –, mert állandóan beleterpeszkedik, és megpróbálja szétfeszíteni. A környezetünkben élő emberek akarva-akaratlanul belénk-, a mi életünkbe hatolnak, és ha nem állunk biztosan a lábunkon – márpedig a pirandellói figurákra az jellemző, hogy nem állnak biztosan a lábukon –, akkor irányt vesztünk, még jobban elbizonytalanodunk.”
A bemutató előadás a színpadon felépített stúdiótérben tekinthető meg, szerdán, január 28-án este 7 órakor; további előadások februárban: 9-én, hétfőn, 23-án, hétfőn, és 28-án, szombaton este 8 órai kezdettel.
Válogatás az archívumból
-
Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata bemutatta Georg Büchner: Woyzeck című előadását Albu István renxdezésében.2022. június 29.
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György
-
Örkény Színház
Momo – az Örkény és a Delta Produkció közös bemutatója
Az Örkény Színház december 19-én mutatja be Michael Ende: Momo című új családi előadását. A produkció együttműködő partnere a Delta Produkció, akivel közösen azon dolgozunk, hogy a mű leglényegesebb üzenetei a hétköznapjaink részévé váljanak. -
Budapest Bábszínház
Ünnepi programsorozat a Budapest Bábszínházban
Karácsonyfadíszítés, jótékonysági akció és szilveszteri koncert. Idén is folytatódnak a hagyományok a Budapest Bábszínházban. A gyermekotthonokban élő gyerekek gömbökbe rejtett kívánságait is teljesíti a társulat -
Sepsiszentgyörgyi színház
Székely öko-románc a Tamási Áron Színházban
Radu Afrim írta és rendezte a sepsiszentgyörgyi színház Kommuna – székely öko-románc című legújabb előadását. Az eredetileg román nyelven írt szöveget Dálnoky Réka és Sándor László fordításában állítja színpadra a társulat december 2-án. -
„Holnap ráküldöm az ösztönt!” – Csuja Imre előadása
Csuja Imre merész kalandra vállalkozik: december 15-én 19 órakor először áll ki a budapesti MOM Kult színpadára, hogy a saját életéről meséljen.
-
Nemzeti Színház
Egy függöny, amely mesél - új előfüggöny a Nemzetiben
Advent harmadik vasárnapján december 14-én, a Nemzeti Színház történetének egyik legkülönlegesebb és legünnepibb pillanatát éli meg: bemutatásra és átadásra kerül az új nagyszínpadi előfüggöny













