Írások
Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket.
Az 1934-ben Irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett olasz drámaíró, Luigi Pirandello (1867-1936) egy kevésbé ismert színműve kerül bemutatásra a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, címe: Öltöztessük fel a mezteleneket, rendezője, vendégként, Bocsárdi László, díszlet- és jelmeztervezője Bartha József. Az előadás létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.
A kisvárosi napilap hasábjain Alfredo Cantavalle újságíró (Bíró József) megrázó riportot közöl Ersilia Drei kisasszonyról (M. Kántos Melinda), aki megmérgezte magát, mert elhagyta a vőlegénye (Laspiga – Molnár Levente), de akit az utolsó pillanatban mégis sikerült megmenteni. Ludovico Nota, a híres író (Bogdán Zsolt) felfigyel a cselédlány megrázó történetére, és magához veszi, talán azért, hogy esetéből regényt írjon. Arra azonban nem számít, hogy házvezetőnője (Onoria – Varga Csilla) igencsak tiltakozik az új vendég ellen; és arra sem, hogy házában megjelenik maga a vőlegény, hogy bocsánatot kérjen, sőt Grotti konzul is (Szabó Tibor m.v.), akinél a lány nevelőnőként dolgozott, és aki meg akarja cáfolni az újságban megjelenteket. A romantikusnak tűnő szerelmi öngyilkosságról kiderül, hogy minden, csak nem romantikus, és végül nem lehet tudni, hogy ki az, aki hazudik és ki az, aki igazat mond.
Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket. „Környezetünk nem hagyja, hogy a magunk egyensúlyát kialakítsuk – vélekedik a kilenc év után újra Kolozsváron rendező Bocsárdi László –, mert állandóan beleterpeszkedik, és megpróbálja szétfeszíteni. A környezetünkben élő emberek akarva-akaratlanul belénk-, a mi életünkbe hatolnak, és ha nem állunk biztosan a lábunkon – márpedig a pirandellói figurákra az jellemző, hogy nem állnak biztosan a lábukon –, akkor irányt vesztünk, még jobban elbizonytalanodunk.”
A bemutató előadás a színpadon felépített stúdiótérben tekinthető meg, szerdán, január 28-án este 7 órakor; további előadások februárban: 9-én, hétfőn, 23-án, hétfőn, és 28-án, szombaton este 8 órai kezdettel.
A kisvárosi napilap hasábjain Alfredo Cantavalle újságíró (Bíró József) megrázó riportot közöl Ersilia Drei kisasszonyról (M. Kántos Melinda), aki megmérgezte magát, mert elhagyta a vőlegénye (Laspiga – Molnár Levente), de akit az utolsó pillanatban mégis sikerült megmenteni. Ludovico Nota, a híres író (Bogdán Zsolt) felfigyel a cselédlány megrázó történetére, és magához veszi, talán azért, hogy esetéből regényt írjon. Arra azonban nem számít, hogy házvezetőnője (Onoria – Varga Csilla) igencsak tiltakozik az új vendég ellen; és arra sem, hogy házában megjelenik maga a vőlegény, hogy bocsánatot kérjen, sőt Grotti konzul is (Szabó Tibor m.v.), akinél a lány nevelőnőként dolgozott, és aki meg akarja cáfolni az újságban megjelenteket. A romantikusnak tűnő szerelmi öngyilkosságról kiderül, hogy minden, csak nem romantikus, és végül nem lehet tudni, hogy ki az, aki hazudik és ki az, aki igazat mond.
Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket. „Környezetünk nem hagyja, hogy a magunk egyensúlyát kialakítsuk – vélekedik a kilenc év után újra Kolozsváron rendező Bocsárdi László –, mert állandóan beleterpeszkedik, és megpróbálja szétfeszíteni. A környezetünkben élő emberek akarva-akaratlanul belénk-, a mi életünkbe hatolnak, és ha nem állunk biztosan a lábunkon – márpedig a pirandellói figurákra az jellemző, hogy nem állnak biztosan a lábukon –, akkor irányt vesztünk, még jobban elbizonytalanodunk.”
A bemutató előadás a színpadon felépített stúdiótérben tekinthető meg, szerdán, január 28-án este 7 órakor; további előadások februárban: 9-én, hétfőn, 23-án, hétfőn, és 28-án, szombaton este 8 órai kezdettel.
Válogatás az archívumból
-
A Kosztolányi Dezső Színház bemutatta Mrozek: Tangó című darabját Puskás Zoltán rendezésében.2007. június 24.
-
Interjúk
„Amit másképp csinálnék, mert nagyon jó élmény volt nekem a rendezés
Először tehát erről a „kalandjáról” kérdeztem Kertész Pétert, aki ha jól számolom hivatalosan 60 esztendeje van a pályán, hiszen 1965-ben diplomázott, igaz, már főiskolásként is voltak sikerei. Lovas Ildikó
-
Interjúk
Beleszülettem a színház világába
Cseke Péter 18 éve vezeti a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházat. Vallja, hogy egy színház akkor jó, ha úgy működik, mint egy könyvtár: mindenki megtalálja a kedvére valót. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra! Lovas Ildikó -
Örkény Színház
Én olyan színházat szeretnék… szilveszteri filmbemutató az Örkény igazgatóváltásáról
Nem búcsúztathatnánk az Örkényben stílusosabban 2025-öt, mint Veiszer Alinda Én olyan színházat szeretnék… című riportfilmjének bemutatójával, amelyet a színház idei igazgatóváltásáról forgatott. -
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György
-
Kolozsvári színház
Abigél musicalt mutattak be Kolozsváron
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban december 13-án mutatták be Szabó Magda népszerű regénye nyomán készült Abigél című musicalt Eszenyi Enikő rendezésében.














