Írások
Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket.
Az 1934-ben Irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett olasz drámaíró, Luigi Pirandello (1867-1936) egy kevésbé ismert színműve kerül bemutatásra a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, címe: Öltöztessük fel a mezteleneket, rendezője, vendégként, Bocsárdi László, díszlet- és jelmeztervezője Bartha József. Az előadás létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.
A kisvárosi napilap hasábjain Alfredo Cantavalle újságíró (Bíró József) megrázó riportot közöl Ersilia Drei kisasszonyról (M. Kántos Melinda), aki megmérgezte magát, mert elhagyta a vőlegénye (Laspiga – Molnár Levente), de akit az utolsó pillanatban mégis sikerült megmenteni. Ludovico Nota, a híres író (Bogdán Zsolt) felfigyel a cselédlány megrázó történetére, és magához veszi, talán azért, hogy esetéből regényt írjon. Arra azonban nem számít, hogy házvezetőnője (Onoria – Varga Csilla) igencsak tiltakozik az új vendég ellen; és arra sem, hogy házában megjelenik maga a vőlegény, hogy bocsánatot kérjen, sőt Grotti konzul is (Szabó Tibor m.v.), akinél a lány nevelőnőként dolgozott, és aki meg akarja cáfolni az újságban megjelenteket. A romantikusnak tűnő szerelmi öngyilkosságról kiderül, hogy minden, csak nem romantikus, és végül nem lehet tudni, hogy ki az, aki hazudik és ki az, aki igazat mond.
Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket. „Környezetünk nem hagyja, hogy a magunk egyensúlyát kialakítsuk – vélekedik a kilenc év után újra Kolozsváron rendező Bocsárdi László –, mert állandóan beleterpeszkedik, és megpróbálja szétfeszíteni. A környezetünkben élő emberek akarva-akaratlanul belénk-, a mi életünkbe hatolnak, és ha nem állunk biztosan a lábunkon – márpedig a pirandellói figurákra az jellemző, hogy nem állnak biztosan a lábukon –, akkor irányt vesztünk, még jobban elbizonytalanodunk.”
A bemutató előadás a színpadon felépített stúdiótérben tekinthető meg, szerdán, január 28-án este 7 órakor; további előadások februárban: 9-én, hétfőn, 23-án, hétfőn, és 28-án, szombaton este 8 órai kezdettel.
A kisvárosi napilap hasábjain Alfredo Cantavalle újságíró (Bíró József) megrázó riportot közöl Ersilia Drei kisasszonyról (M. Kántos Melinda), aki megmérgezte magát, mert elhagyta a vőlegénye (Laspiga – Molnár Levente), de akit az utolsó pillanatban mégis sikerült megmenteni. Ludovico Nota, a híres író (Bogdán Zsolt) felfigyel a cselédlány megrázó történetére, és magához veszi, talán azért, hogy esetéből regényt írjon. Arra azonban nem számít, hogy házvezetőnője (Onoria – Varga Csilla) igencsak tiltakozik az új vendég ellen; és arra sem, hogy házában megjelenik maga a vőlegény, hogy bocsánatot kérjen, sőt Grotti konzul is (Szabó Tibor m.v.), akinél a lány nevelőnőként dolgozott, és aki meg akarja cáfolni az újságban megjelenteket. A romantikusnak tűnő szerelmi öngyilkosságról kiderül, hogy minden, csak nem romantikus, és végül nem lehet tudni, hogy ki az, aki hazudik és ki az, aki igazat mond.
Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket. „Környezetünk nem hagyja, hogy a magunk egyensúlyát kialakítsuk – vélekedik a kilenc év után újra Kolozsváron rendező Bocsárdi László –, mert állandóan beleterpeszkedik, és megpróbálja szétfeszíteni. A környezetünkben élő emberek akarva-akaratlanul belénk-, a mi életünkbe hatolnak, és ha nem állunk biztosan a lábunkon – márpedig a pirandellói figurákra az jellemző, hogy nem állnak biztosan a lábukon –, akkor irányt vesztünk, még jobban elbizonytalanodunk.”
A bemutató előadás a színpadon felépített stúdiótérben tekinthető meg, szerdán, január 28-án este 7 órakor; további előadások februárban: 9-én, hétfőn, 23-án, hétfőn, és 28-án, szombaton este 8 órai kezdettel.
Válogatás az archívumból
-
A szabin nők elrablása Kolozsvári színház2001. december 31.
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda















