Hírek
Huba muzsikus egyedül él egy kúriában az erdő közepén. Szeretett nénikéje már rég meghalt, Ambrus, a mindenes, elment nyaralni Homoródalmásra, és még a tyúkok is hallgatnak, mert a múlt télen megfagytak. Huba különféle krémekkel kenegeti reumás ujjait, és álmatlan éjszakákon gyakran fekszik a plafont bámulva: nem viszi rá a lélek, hogy eladja a kúriát, amit már nem tud fenntartani. De egy sor bizarr esemény folytán a ház megtelik mindenféle bérlővel és az életük történeteivel, melyek úgy kanyarognak, mint a festett vonalak a korondi tányérokon.
Radu Afrim rendező az első próbák után azt nyilatkozta, hogy egészen otthon érzi magát ennél a társulatnál, ugyanis huszonöt éve visszajár Sepsiszentgyörgyre, azóta ismeri a Tamási Áron Színház csapatát. Bevallása szerint azért is öröm neki itt dolgozni, mert itt általában kreatív a légkör, nincsenek feszültségek. „Ez egy jól működő színház, amelynek a jövőben is így kell maradnia. A közönsége is nagyszerű, jó humorérzéke van” – fogalmazott továbbá a többszörös UNITER-díjas rendező. Az új darabbal kapcsolatosan kijelentette, hogy ez egy fikció, amely Székelyföldön játszódik, és megtalálható benne a hely humora és festőisége is. „Merem hinni, hogy annyi év során sikerült megragadnom valamit a hely szellemiségéből, ezért lett a szöveg alcíme: székely öko-románc” – tette hozzá.
A darabot kifejezetten az előadásban játszó színészekre írta a rendező. Az első olvasópróbán csak a darab eleje volt meg, és ahogy haladtak a próbákkal, úgy készült napról napra a szövegkönyv. Dálnoky Réka dramaturg szerint finom szövetű, lírai, de humorral és játékkal teli világa van az előadásnak, ami a mai ember számára kulcsfontosságú témát dolgoz fel: azt, ahogyan a történeteink menekvést nyújthatnak a magánnyal szemben. A díszlet a nézők adományaiból állt össze, így a színpad tele van emlékekkel és történetekkel, a közös múltunk ismerős bútoraival és tárgyaival.
A produkció elkészítésében a rendező munkatársai voltak: Kupás Anna (díszlettervező), Pál Alexandra (jelmeztervező), Flavia Giurgiu (koreográfus), Kónya-Ütő Bence (zeneszerző), Dálnoky Réka (dramaturg, rendezőasszisztens), Csomós Tünde Tímea (ügyelő) és Dobra Mária Magdolna (súgó). Előadók: Kónya-Ütő Bence, Erdei Gábor, Pál-Ferenczi Gyöngyi, Szakács László, Varsányi Szabolcs, Gajzágó Zsuzsa, P. Magyarosi Imola, Korodi Janka, Nagy-Kopeczky Kristóf, Márton Lóránt-László és D. Albu Annamária.
Válogatás az archívumból
-
Chicago Újvidéki Színház2004. május 6.
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda















