Hírek
Az előfüggöny magyar kulturális emlékezet, a kézművesség, a közösségi alkotás és a korszerű technológia páratlan egységét testesíti meg. Az eseményen a Színház vezetése köszönti a projektben részt vevő hímzőasszonyokat, majd az előfüggöny első, ünnepélyes legördülése után díszelőadásként a Bánk bán látható. A monumentális textilmű tervezője Kustán Melinda textiltervező iparművész.
A Nemzeti Színház új nagyszínpadi függönye jóval több, mint színpadi kellék: egy nemzet története, emlékezete és alkotóereje szövődik benne össze. A 167 m²-es, több mint féltonnás előfüggöny megalkotásának célja az volt, hogy a magyar kulturális örökséget és a kortárs design szemléletét olyan textilben egyesítse, amely egyaránt felel meg a művészi, a színháztechnikai és a biztonsági elvárásoknak. A kifejezetten e projekthez készült bordó pamutbársony anyagba tűzvédelmi szálak kerültek, a háttérhevederezés pedig a mozgatás teljes biztonságát és stabilitását garantálja.
A koncepció központi eleme az a tizenkét stilizált életfa, amelyek törzsét honfoglalás kori ötvösminták ihlették, lombjukat pedig a Kárpát-medence hatvan tájegységének ornamentikája alkotja. Ez a motívumrendszer a kulturális kapcsolódást, az idő és a tér egymásba fonódását, a közös örökség továbbélését szimbolizálja. „Őrizzük, tartsuk fenn emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, hogy végleg el ne vesszenek” – Ipolyi Arnold gondolatát idézve a függöny szellemisége nemcsak a múlt tiszteletéről, hanem a hagyomány jövőbe vezető erejéről is szól.
A monumentális alkotás létrehozása a Kárpát-medence különböző tájait összekötő közösségi munkafolyamat része volt: 104 kézi hímző dolgozott rajta, mindannyian a saját tájegységük díszítőhagyományaiból kiindulva, a tervező által meghatározott 1:1 arányú rajzok és szigorú színpaletta alapján. A bársony anyag többször „bejárta” a teljes régiót, miközben a hímzők otthonaikban valósították meg a rájuk bízott motívumokat. A gépi hímzések szerkezeti és vizuális egységet biztosítottak, a CAD/CAM tervezéstől a speciális öltéstervekig a legmodernebb technológiával segítve a kézi munka precíz elhelyezését és stílusának egységességét.
A projekt egyedülálló innovációs eleme az a kutatás, amely az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszék munkatársaival közösen valósult meg. A kutatók a Kárpát-medence népművészeti mintakincsének evolúcióját modellezték, és a folyamat során született egyik, MI által generált motívum – a tervező manuális továbbfejlesztése után – helyet kapott a függönyön, jelképezve a hagyomány és az új technológiák természetes, alkotó találkozását.
Fontos hangsúlyozni, hogy az új előfüggöny nem a mindennapi használat része lesz. A Nemzeti Színház ezt az alkotást a különleges, ünnepi alkalmak díszéül szánja, olyan eseményekére, amikor a hagyomány és a színházi ünnep közösségi ereje találkozik. A december 14-i bemutató így nemcsak egy új alkotás avatása, hanem maga is ünnep, hiszen ekkor lesz először látható a grandiózus textilmű.
A előfüggöny első, ünnepélyes legördülését követően a közönség a magyar drámai hagyomány egyik csúcspontját, a Bánk bán című előadást láthatja, amely méltó módon kapcsolódik ehhez a történelmi jelentőségű pillanathoz.
A Nemzeti Színház ezzel az egyedülálló művel olyan értéket teremt, amely egyszerre őriz és újít: a múltba gyökerező tudásból kortárs, élő és felemelő alkotást sző, amely a nemzeti összetartozás és a közös emlékezet ünnepe minden egyes megjelenésekor.
Válogatás az archívumból
-
A 10. Interetnikai Színházi Fesziválon Szatmárnémetiben a marosvásárhelyi színház bemutatta Molnár Ferenc: A doktor úr című darabját Keresztes Attila rendezésében.2022. november 5.
-
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda
-
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó
-
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó















