Személyek
Tímár Éva
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1957-61.
Életút: 1961-63 a debreceni Csokonai Színház, 1963-66 a Nemzeti Színház, 1966-71 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1971-74 a pécsi Nemzeti Színház, 1974-79 a szolnoki Szigligeti Színház, 1979-88 a miskolci, 1989-91 a bp.-i Nemzeti Színház, 1991- a Bp.-i Kamaraszínház, 1996- a szegedi Nemzeti Színház tagja. 1983- a Színházműv. Szöv. eln.ségi tagja. 1993-96 a Magy. Színészkamara ügyvivője, 1996- a Magy. Színész-kamarai Egyes. vez.ségi tagja. 1990 az SZDSZ országgy. képv.jelöltje. Jászai Mari-díj (1972), érdemes művész (1982).
Főbb szerepei: Goneril (Shakespeare: Lear király), Lady Macbeth (Shakespeare: Macbeth), Goldoni: Mirandolina, Blanche (Williams: A vágy villamosa), Olga (Csehov: Három nővér), Elmira, Pernelle (Moliére: Tartuffe), Sen Te, Sui Ta (Brecht: A szecsuáni jólélek), Aase (Ibsen: Peer Gynt), Bruckner: Angliai Erzsébet, Enquist: Phaedra, Anya (Szép E.: Vőlegény), Mirigy (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Brusconné (Bernhard: A színházcsináló), Anya (Delaney: Egy csepp méz), Canterburyi asszony (Eliot: Gyilkosság a katedrálisban), Iokaszté (Szophoklész: Oidipusz király), Jósnő (Pasolini: Mámor), Zsani néni (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Jókedvű öregasszony (García Lorca: Yerma), Iza (Göncz: Pesszimista komédia), Miss Prism (Wilde: Bunbury), Vasziljevna (Csehov: Ványa bácsi), Grollfeuerné (Schwab: Népirtás), Angéla (Kertész Á.: Egész évben karácsony), Főnöknő (Pielmeier: Isten Ágnese), Margit (Csáth-Kiss: Animus és anima), Linda (Miller: Az ügynök halála), Kollerné (Zsolt: Oktogon),
filmen, tv-ben: Próbaút (1960), Húsz évre egymástól (1962), Butaságom története (1965), A legszebb férfikor (1971), Útközben (1979 magy.-lengyel), Doktor Faustus boldogságos pokoljárása (1982), Te rongyos élet (1983), Uramisten (1984), Anna filmje (1992).
Életút: 1961-63 a debreceni Csokonai Színház, 1963-66 a Nemzeti Színház, 1966-71 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1971-74 a pécsi Nemzeti Színház, 1974-79 a szolnoki Szigligeti Színház, 1979-88 a miskolci, 1989-91 a bp.-i Nemzeti Színház, 1991- a Bp.-i Kamaraszínház, 1996- a szegedi Nemzeti Színház tagja. 1983- a Színházműv. Szöv. eln.ségi tagja. 1993-96 a Magy. Színészkamara ügyvivője, 1996- a Magy. Színész-kamarai Egyes. vez.ségi tagja. 1990 az SZDSZ országgy. képv.jelöltje. Jászai Mari-díj (1972), érdemes művész (1982).
Főbb szerepei: Goneril (Shakespeare: Lear király), Lady Macbeth (Shakespeare: Macbeth), Goldoni: Mirandolina, Blanche (Williams: A vágy villamosa), Olga (Csehov: Három nővér), Elmira, Pernelle (Moliére: Tartuffe), Sen Te, Sui Ta (Brecht: A szecsuáni jólélek), Aase (Ibsen: Peer Gynt), Bruckner: Angliai Erzsébet, Enquist: Phaedra, Anya (Szép E.: Vőlegény), Mirigy (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Brusconné (Bernhard: A színházcsináló), Anya (Delaney: Egy csepp méz), Canterburyi asszony (Eliot: Gyilkosság a katedrálisban), Iokaszté (Szophoklész: Oidipusz király), Jósnő (Pasolini: Mámor), Zsani néni (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Jókedvű öregasszony (García Lorca: Yerma), Iza (Göncz: Pesszimista komédia), Miss Prism (Wilde: Bunbury), Vasziljevna (Csehov: Ványa bácsi), Grollfeuerné (Schwab: Népirtás), Angéla (Kertész Á.: Egész évben karácsony), Főnöknő (Pielmeier: Isten Ágnese), Margit (Csáth-Kiss: Animus és anima), Linda (Miller: Az ügynök halála), Kollerné (Zsolt: Oktogon),
filmen, tv-ben: Próbaút (1960), Húsz évre egymástól (1962), Butaságom története (1965), A legszebb férfikor (1971), Útközben (1979 magy.-lengyel), Doktor Faustus boldogságos pokoljárása (1982), Te rongyos élet (1983), Uramisten (1984), Anna filmje (1992).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
A 
címlapjáról ajánljuk
címlapjáról ajánljuk-
Művészek írtákFrankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál SzínházParádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
