Személyek
Szigethy Gábor
Életrajz
1942. szeptember 29-én, Budapesten születtem. Budapesten érettségiztem az Apáczai Csere János Gimnáziumban 1960-ban. Ezt követően két évig díszletmunkás voltam a Vígszínházban, majd az Irodalmi Színpadon.
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-népművelés szakon szereztem diplomát 1967-ben, 1975-ben doktoráltam. 1966. és 1971. között a Magyar Színháztudományi Intézetben voltam olasz lektor és tudományos munkatárs, 1971-től négy éven át a Kritika című folyóirat főszerkesztő-helyetteseként elsősorban színházi kritikákat írtam. 1972-től 1993-ig magyar irodalomtörténetet és színháztörténetet tanítottam az ELTE Felvilágosodás és Reformkori Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén. 1990-ben részt vettem a Veszprémi Egyetem Színháztudományi Tanszékének megalapításában, ahol dráma- és színháztörténetet, valamint színjátékelemzést, az egyetem Informatikai Tanszékén humán informatikát tanítottam, 1993-tól hat évadon keresztül, mint rendező dolgoztam a Veszprémi Petőfi Színházban. 1999 és 2003 között a Duna Televízióban készítettem dokumentumfilmeket. 2000-től tíz éven keresztül tanítottam a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és meghívott előadókén a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2009-től 2011-ig a Győri Nemzeti Színház rendezője és művészeti tanácsadója voltam.
1968 óta jelennek meg folyamatosan tanulmányaim, cikkeim, írásaim (450) különböző folyóiratokban. 1972-től kisebb-nagyobb megszakításokkal írtam, szerkesztettem, rendeztem műsorokat a Magyar Rádióban. 1981 és 1989 között írtam és szerkesztettem a Gondolkodó Magyarok művelődéstörténeti sorozat 56 kötetét. Kiadtam Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Mezei Mária írásait, feleségemmel 1989-ben létrehoztam a Ruttkai Éva emlékszoba színháztörténeti gyűjteményt, mely 2004-ig működött. Könyvet írtam több jeles színészről (Dajka Margit, Szendrő József, Kállai Ferenc, Bessenyei Ferenc, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva), tanulmányköteteim jelentek meg a reformkori és a 20. századi irodalomról, történelemről (Shakespeare-t olvasó Petőfi, Ezeréves utazásom, …ezernyolcszáznegyvennyolc…, Reform-kor-társaink, Csongor álma, Múltkóstoló, Évezredtöredék), az olasz kultúra történetéről (Machiavellizmus, Utazás Velencében), 1956 történetéről (1956 árnyéka, Látlelet).
Az elmúlt két évtizedben saját színháztörténeti, kézirat és 1956-os újsággyűjteményemből számtalan kiállítást rendeztem országszerte. Neves előadók közreműködésével hanglemezeket, hangos könyveket készítettem (Krúdy, Babits, a Pannonhalmi Főapátság kéziratos kincsei).

Képsorozatok
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda













