Személyek
Szigethy Gábor
Életrajz
1942. szeptember 29-én, Budapesten születtem. Budapesten érettségiztem az Apáczai Csere János Gimnáziumban 1960-ban. Ezt követően két évig díszletmunkás voltam a Vígszínházban, majd az Irodalmi Színpadon.
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-népművelés szakon szereztem diplomát 1967-ben, 1975-ben doktoráltam. 1966. és 1971. között a Magyar Színháztudományi Intézetben voltam olasz lektor és tudományos munkatárs, 1971-től négy éven át a Kritika című folyóirat főszerkesztő-helyetteseként elsősorban színházi kritikákat írtam. 1972-től 1993-ig magyar irodalomtörténetet és színháztörténetet tanítottam az ELTE Felvilágosodás és Reformkori Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén. 1990-ben részt vettem a Veszprémi Egyetem Színháztudományi Tanszékének megalapításában, ahol dráma- és színháztörténetet, valamint színjátékelemzést, az egyetem Informatikai Tanszékén humán informatikát tanítottam, 1993-tól hat évadon keresztül, mint rendező dolgoztam a Veszprémi Petőfi Színházban. 1999 és 2003 között a Duna Televízióban készítettem dokumentumfilmeket. 2000-től tíz éven keresztül tanítottam a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és meghívott előadókén a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2009-től 2011-ig a Győri Nemzeti Színház rendezője és művészeti tanácsadója voltam.
1968 óta jelennek meg folyamatosan tanulmányaim, cikkeim, írásaim (450) különböző folyóiratokban. 1972-től kisebb-nagyobb megszakításokkal írtam, szerkesztettem, rendeztem műsorokat a Magyar Rádióban. 1981 és 1989 között írtam és szerkesztettem a Gondolkodó Magyarok művelődéstörténeti sorozat 56 kötetét. Kiadtam Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Mezei Mária írásait, feleségemmel 1989-ben létrehoztam a Ruttkai Éva emlékszoba színháztörténeti gyűjteményt, mely 2004-ig működött. Könyvet írtam több jeles színészről (Dajka Margit, Szendrő József, Kállai Ferenc, Bessenyei Ferenc, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva), tanulmányköteteim jelentek meg a reformkori és a 20. századi irodalomról, történelemről (Shakespeare-t olvasó Petőfi, Ezeréves utazásom, …ezernyolcszáznegyvennyolc…, Reform-kor-társaink, Csongor álma, Múltkóstoló, Évezredtöredék), az olasz kultúra történetéről (Machiavellizmus, Utazás Velencében), 1956 történetéről (1956 árnyéka, Látlelet).
Az elmúlt két évtizedben saját színháztörténeti, kézirat és 1956-os újsággyűjteményemből számtalan kiállítást rendeztem országszerte. Neves előadók közreműködésével hanglemezeket, hangos könyveket készítettem (Krúdy, Babits, a Pannonhalmi Főapátság kéziratos kincsei).

Képsorozatok
-
Művészek írták
Szerelem – Örkény Színház
A Szerelemben egy idős házaspár szerelmét ismerhetjük meg szuperközeliben, annak minden rétegződését, szépségét, fájdalmát egy betegség fénytörésében. Szegő György
-
Nemzeti Színház
Slava’s Snowshow – amikor a színház csoda, és a csoda valóság
Slava Polunin nem egy klasszikus bohóc. Ő a csönd, a játék, a melankólia és a nevetés mestere – egy olyan alkotó, aki az emberi lélek mélyebb rétegeit célozza meg, miközben szinte szavak nélkül mesél. -
Kolozsvári színház
Tangó – Sławomir Mrożek abszurd drámája a kolozsvári színházban
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban május 30-án a színház nagyszínpadán kialakított stúdióterében kerül bemutatásra Sławomir Mrożek Tangó című abszurd drámája Keresztes Attila rendezésében. -
Budapest Bábszínház
Négy új bemutató négy különböző korosztálynak a 75 éves Bábszínházban
Budapest Bábszínház négy bemutatóval készül a következő évadra, és új szereposztással, megújult formában és új zenével érkezik a Semmi 2.0. -
Kisvárdai színházi találkozó
A Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválja
A Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválját idén június 20-28 között rendezik meg, programban a tizenkilenc versenyelőadás, három végzős vagy frissdiplomás színinövendék fellépése mellett, a Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ induló Várszínházi Esték sorozatának hat előadását is megtekintheti a közönség.
-
Korodi Janka és Pálffy Tibor kapták az idei Gábor Miklós-díjat
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.