Személyek
Schäffer Judit
jelmeztervező
Életrajz
Budapest, 1931. január 25. - 2008. augusztus 27. -
Szülei: Schaffer Miksa, Vogel Piroska, Férje: Kézdi Lóránt díszlettervező volt.)
Az Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán 1954-ben végzett Nagyajtay Teréz tanítványaként, s utána két éven át a Magyar Néphadsereg Színháza ösztöndíjasa volt. 1956-tól a József Attila Színház, 1966-tól a Nemzeti Színház, 1987-től az Operaház vezető tervező művésze, 1991-től a Budapesti Kamaraszínház vezető tervezője volt. 1997-től ismét a régi Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának tagja, vezető tervezője.
A József Attila Színházban A három testőr mellett a Beckett, avagy az Isten becsülete, az Üvegfigurák, és a Chailott bolondja című darabok ruháit tervezte. A Nemzeti Színházban, majd a Magyar Színházban főbb munkái a Czillei és a Hunyadiak, a Mózes, Az utolsó utáni éjszaka, a Csongor és Tünde, a Kényeskedők, az Advent a Hargitán, A velencei kalmár, a Galilei, a Rosencrantz és Guildenstern, A szuzai mennyegző, a Karnyóné, a Romeo és Júlia, a Nagymama, Az ember tragédiája, A hattyú, A gyertyák csonkig égnek, a Vízkereszt, vagy amit akartok, A néma levente előadásainak jelmezei voltak. Az Operaházban opera és balettjelmezeket egyaránt tervezett. Többek között a Nabucco, a Háry János, a Traviata, Gounod Rómeo és Júliája, a Hunyadi László, a Salome, az Anna Karenina, a Trisztán és Izolda, A kékszakállú herceg vára, a Tannhäuser ruhái is az ő keze alól kerültek ki.
Sok más fővárosi és vidéki színháznak, szabadtéri színpadnak és külföldi operaháznak is dolgozott, s rendszeresen tervezett magyar filmek, - Húsz óra, Aranysárkány, A Pál utcai fiúk, Isten hozta őrnagy úr, Hangyaboly, Déryné hol van?, Anna Karerina -, televíziós játékok számára is.
1961-tól 1966-ig az Iparművészeti Főiskola jelmeztervezés tanára. Nagy szerepe volt a hatvanas-hetvenes években az úgynevezett "magyar jelmeztervező iskola" kibontakoztatásában. Tanítványa volt Vágó Nelli és Jánoskúti Márta.
Művészetére elegáns formakultúra, karakterfestő készség, a legkülönbözőbb képző- és iparművészeti, népművészeti stílusok, eszközök adaptálása, ízlés, humor, irónia jellemző.
Egyéni és csoportos kiállításai:
Nemzeti Galéria, Műcsarnok, Bécs, Prága, Tokió, Újvidék, Várszínház
Kitüntetései:
Jászai Mari-díj 1971, Érdemes művész 1975,
A prágai kvadriennálé ezüstdíja 1975,
Az újvidéki nemzetközi kiállítás ezüstdíja 1979,
Kiváló művész 1985, Erzsébet-díj 1991, Kossuth-díj 1997,
Főnix-díj 2005.
Róla:
Pinkóczi Júlia: Arcok - Schäffer Judit - Filmkultura 2004.
Bőgel J.- Jánosa L.: Scenographia Hungarica 1983.
Szülei: Schaffer Miksa, Vogel Piroska, Férje: Kézdi Lóránt díszlettervező volt.)
Az Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán 1954-ben végzett Nagyajtay Teréz tanítványaként, s utána két éven át a Magyar Néphadsereg Színháza ösztöndíjasa volt. 1956-tól a József Attila Színház, 1966-tól a Nemzeti Színház, 1987-től az Operaház vezető tervező művésze, 1991-től a Budapesti Kamaraszínház vezető tervezője volt. 1997-től ismét a régi Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának tagja, vezető tervezője.
A József Attila Színházban A három testőr mellett a Beckett, avagy az Isten becsülete, az Üvegfigurák, és a Chailott bolondja című darabok ruháit tervezte. A Nemzeti Színházban, majd a Magyar Színházban főbb munkái a Czillei és a Hunyadiak, a Mózes, Az utolsó utáni éjszaka, a Csongor és Tünde, a Kényeskedők, az Advent a Hargitán, A velencei kalmár, a Galilei, a Rosencrantz és Guildenstern, A szuzai mennyegző, a Karnyóné, a Romeo és Júlia, a Nagymama, Az ember tragédiája, A hattyú, A gyertyák csonkig égnek, a Vízkereszt, vagy amit akartok, A néma levente előadásainak jelmezei voltak. Az Operaházban opera és balettjelmezeket egyaránt tervezett. Többek között a Nabucco, a Háry János, a Traviata, Gounod Rómeo és Júliája, a Hunyadi László, a Salome, az Anna Karenina, a Trisztán és Izolda, A kékszakállú herceg vára, a Tannhäuser ruhái is az ő keze alól kerültek ki.
Sok más fővárosi és vidéki színháznak, szabadtéri színpadnak és külföldi operaháznak is dolgozott, s rendszeresen tervezett magyar filmek, - Húsz óra, Aranysárkány, A Pál utcai fiúk, Isten hozta őrnagy úr, Hangyaboly, Déryné hol van?, Anna Karerina -, televíziós játékok számára is.
1961-tól 1966-ig az Iparművészeti Főiskola jelmeztervezés tanára. Nagy szerepe volt a hatvanas-hetvenes években az úgynevezett "magyar jelmeztervező iskola" kibontakoztatásában. Tanítványa volt Vágó Nelli és Jánoskúti Márta.
Művészetére elegáns formakultúra, karakterfestő készség, a legkülönbözőbb képző- és iparművészeti, népművészeti stílusok, eszközök adaptálása, ízlés, humor, irónia jellemző.
Egyéni és csoportos kiállításai:
Nemzeti Galéria, Műcsarnok, Bécs, Prága, Tokió, Újvidék, Várszínház
Kitüntetései:
Jászai Mari-díj 1971, Érdemes művész 1975,
A prágai kvadriennálé ezüstdíja 1975,
Az újvidéki nemzetközi kiállítás ezüstdíja 1979,
Kiváló művész 1985, Erzsébet-díj 1991, Kossuth-díj 1997,
Főnix-díj 2005.
Róla:
Pinkóczi Júlia: Arcok - Schäffer Judit - Filmkultura 2004.
Bőgel J.- Jánosa L.: Scenographia Hungarica 1983.

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó -
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó












