Személyek
Rost Andrea
színész
Életrajz
Rost Andrea zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Bende Zsolt tanítványaként végezte. Még főiskolás, amikor a budapesti Operaház ösztöndíjasaként elénekelte Gulyás Dénes rendezésében Júlia szerepét Gounod: Rómeó és Júlia című operájában.
Két évvel később, 1991-ben a bécsi Staatsoper magánénekese lett, ahol összes fontos szerepében megismerhette a bécsi közönség: Zerlinától kezdve Adinán és Susannán keresztül a Lammermoori Luciáig, valamint Violetta parádés szerepalakítása mellett számos koncerten is hallhatta őt Bécs zeneértő közönsége.
A milánói Scala 1994-es Rigoletto-bemutatóján - melyre Riccardo Muti hívta meg -, átütő nemzetközi sikert aratott, azóta a Scala állandó visszatérő vendége.
A Salzburgi Ünnepi Játékokon számos produkcióban lépett közönség elé, így a Sólyom (R. Strauss: Az árnyék nélküli asszony, Solti György), Drusilla (Monteverdi: Poppea megkoronázása, Nikolaus Harnoncourt), Violetta (Verdi: Traviata, Riccardo Muti), valamint Xenia szerepében (Muszorgszkij: Borisz Godunov, Claudio Abbado).
A párizsi Bastille Operában Susannát, Gildát, Luciát és Offenbach: Hoffmann meséiben Antoniát alakította.
A londoni Royal Opera House-ban Susannaként debütált, majd Violettát énekelt nagy sikerrel.
Amerikában a chicagói Operában több ízben is vendégszerepelt, ahol Zerlinát, Gildát, Violettát és Giuliettát (Bellini: I Capuletti e i Montecchi) énekelt.
A New York-i Metropolitan Operában először 1996-ban lépett a közönség elé Adina szerepében, a Szerelmi bájitalban, később ugyanitt Gildát, Luciát, Violettát és Susannát énekelt több ízben.
A Washingtoni Operában szintén több alkalommal énekelte Violetta és Antonia szerepét, ez utóbbi produkcióban lépett a Los Angeles-i közönség elé.
A tokiói New National Opera és számos nemzetközi operagála gyakori meghívott művésze.
A budapesti Operaházban kedvenc szerepeiben (Lucia, Gilda, Violetta) lépett többször a hazai közönség elé.
Érdemes művész, 1997-ben Liszt-díjjal, 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Két évvel később, 1991-ben a bécsi Staatsoper magánénekese lett, ahol összes fontos szerepében megismerhette a bécsi közönség: Zerlinától kezdve Adinán és Susannán keresztül a Lammermoori Luciáig, valamint Violetta parádés szerepalakítása mellett számos koncerten is hallhatta őt Bécs zeneértő közönsége.
A milánói Scala 1994-es Rigoletto-bemutatóján - melyre Riccardo Muti hívta meg -, átütő nemzetközi sikert aratott, azóta a Scala állandó visszatérő vendége.
A Salzburgi Ünnepi Játékokon számos produkcióban lépett közönség elé, így a Sólyom (R. Strauss: Az árnyék nélküli asszony, Solti György), Drusilla (Monteverdi: Poppea megkoronázása, Nikolaus Harnoncourt), Violetta (Verdi: Traviata, Riccardo Muti), valamint Xenia szerepében (Muszorgszkij: Borisz Godunov, Claudio Abbado).
A párizsi Bastille Operában Susannát, Gildát, Luciát és Offenbach: Hoffmann meséiben Antoniát alakította.
A londoni Royal Opera House-ban Susannaként debütált, majd Violettát énekelt nagy sikerrel.
Amerikában a chicagói Operában több ízben is vendégszerepelt, ahol Zerlinát, Gildát, Violettát és Giuliettát (Bellini: I Capuletti e i Montecchi) énekelt.
A New York-i Metropolitan Operában először 1996-ban lépett a közönség elé Adina szerepében, a Szerelmi bájitalban, később ugyanitt Gildát, Luciát, Violettát és Susannát énekelt több ízben.
A Washingtoni Operában szintén több alkalommal énekelte Violetta és Antonia szerepét, ez utóbbi produkcióban lépett a Los Angeles-i közönség elé.
A tokiói New National Opera és számos nemzetközi operagála gyakori meghívott művésze.
A budapesti Operaházban kedvenc szerepeiben (Lucia, Gilda, Violetta) lépett többször a hazai közönség elé.
Érdemes művész, 1997-ben Liszt-díjjal, 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
Nagyon jól esik, ha máshol is észreveszik a munkámat…
mondja Szakács Györgyi, akivel a Katona József Színház kantinjában beszélgetünk. A helyszín két szempontból is fontos, egyfelől számtalan előadás sikeréhez járult hozzá jelmezeivel, másfelől Advent idején a rohanást oldani lehet egy órányi teázással. Lovas Ildikó
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György -
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó













