Személyek
Nagy Árpád
zenei vezető
muzsikus
karnagy
zenész
zeneszerző
zene
Életrajz
1953. május 18-án születtem Budapesten.
Édesapám, Nagy Ervin, kántortanító, majd kántor-karnagy volt Soroksáron. 1984-ben, hetven éves korában hunyt el.
Édesanyám, született Kevi Mária,(1924) nyugdíjazása előtt könyvelőként dolgozott. Jelenleg 17 unoka és 5 dédunoka boldog nagy/dédmamája. Öten vagyunk testvérek.
Tanulmányaimat a soroksári Táncsics Mihály Ének-zenei Általános Iskolában kezdtem, zongorát és ütühangszereket tanoltam, majd az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban és az Esztergomi Zeneiskolában folytattam, és ott is érettségiztem.
A zenei pályára való ösztönzést elsősorban édesapámnak, de nem kevésbé tanáraimnak, köztük elsősorban az esztergomi Zeneiskola akkori igazgatójának, Szabó Tibornak köszönhetem.
1973-tól 1978-ig voltam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár- és karvezetés szakának hallgatója. Főtanszak tanáraim Szőnyi Erzsébet és Párkai István voltak. Kitüntetéses oklevéllel diplomáztam.
A Zeneakadémia zeneszerzés szakát, Sugár Reezső, majd Petrovics Emil tanár úr vezetésével, 1982-ben fejeztem be.
9 éven át tagja voltam a Párkai István vezette Liszt Ferenc Kamarakórusnak. A kamarakórussal hazai és külföldi hangversenyeken, rádió- és hanglemez - felvételeken vettem részt.
1978 április 1-jén megnősültem. Feleségem, Nemessányi Éva , a Zeneakadémia Karvezetés és Középiskolai Énektanár szakán szerzett diplomát 1979-ben. Jelenleg az Új Színház korrepetitora és a Deák Diák Álltalános Iskola tanára, valamint a Tomkins Énekegyüttes alapító tagja.. Gyermekeink, Orsolya és Bertalan, már családosok.
1979-től két éven át a Budapesti Művelődési Központ Módszertani és Szakfelügyelői Kabinetjének zenei főmunkatársa voltam. Ez időben tagja voltam a Kórusok Országos Tanácsa elnökségének.
1981-től 1985-ig a Budapesti Gyermekszínház karmester-zenei vezetője voltam. A zenekarral kísért előadások karmesteri gyakorlatán túl zeneszerzői végzettségemet is kamatoztathattam a színházi munkában. A Gyermekszínház számára G.Dénes György szövegíróval közösen készített „Óz, a nagy varázsló” című zenés mesejátékunkat azóta több vidéki és határontúli színház is a műsorára tűzte.
1981-82-ben vendégkarmestere voltam a Kecskeméti Katona József Színháznak.
1985-től öt éven át a Nemzeti Színház zenei vezetője voltam. Kísérőzenét komponáltam többek között Shakespeare: Velencei kalmár, G.B.Shaw: Tanner John házassága és Móricz: Légy jó mindhalálig című színművéhez. Az „István a király”, a „Fehér Anna” és az ősbemutató 30. évfordulójának tiszteletére színre vitt Hubay – Vas – Ránki : Egy szerelem három éjszakája karmestere voltam. Zeneszerzője voltam a Várszínházban, Ivánka Csaba rendezésében bemutatott, Csokonai: Karnyóné című színműnek.
1990 és 1992 között a Veszprémi Petőfi Színház zenei vezetőjeként, ezt követően négy évig a Kecskeméti Katona József Színház karmestereként működtem. Színházi karmesteri pályafutásom során számos operettet, musicalt, zenés vígjátékot, ifjúsági- és mesedarabot tanítottam be és vezényeltem.
Karmestere voltam egy-egy produkció erejéig az Egri Gárdonyi Géza, a Székesfehérvári Vörösmarty, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor (itt Kodály: Székelyfonó c. daljátékának), a Miskolci és a Győri Nemzeti Színháznak is.
A Szegedi Nemzeti Színház felkérésére írtam, Kormos István dalszövegeinek felhasználásával, a „Koldus és királyfi” c. musicalt. Kísérőzenéket komponáltam a békéscsabai, a veszprémi, a nagyváradi színházaknak.
1996 szeptembere óta és jelenleg is a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium ének-zene tanára vagyok. A tanári hivatás iránti érdeklődés mindig élt bennem. A karmesteri munka is nagyrészt pedagógia és nemzeti színházi éveimben tanítottam a Stúdióban és a Színművészeti Főiskolán is.
A Tiszavölgyi István alapításában működő 8 osztályos Veres Péter Gimnázium új, izgalmas kihívások elé állított. A 10-18 éves diákok figyelmét és érdeklődését a népzene kimeríthetetlen és csodálatos világára, a zenetörténet gazdagságára és a zeneművészet páratlan alkotásainak szépségére irányítani pedagógiai célkitűzésemmé vált. A két évente megrendezésre kerülő gála-koncerteken az iskola ének- és zenekara igazi sikerélményt adott a diákoknak és színvonalas művészi élményt az érdeklődő közönségnek. A mosbachi gimnázium énekkarával közösen léptünk fel Németországban és itthon. Hosszútávú zenei cserekapcsolatot alakítottunk ki a stuttgarti Merz-Schule-val és közösen vittük színre 2005-ben a Cinderella Johns című musicall-t.
Számtalan film zenefelvételének karmestere voltam és a Magyar Rádió zenei felvételeinek karmestereként, zeneszerzőjeként dolgoztam.
Édesapám, Nagy Ervin, kántortanító, majd kántor-karnagy volt Soroksáron. 1984-ben, hetven éves korában hunyt el.
Édesanyám, született Kevi Mária,(1924) nyugdíjazása előtt könyvelőként dolgozott. Jelenleg 17 unoka és 5 dédunoka boldog nagy/dédmamája. Öten vagyunk testvérek.
Tanulmányaimat a soroksári Táncsics Mihály Ének-zenei Általános Iskolában kezdtem, zongorát és ütühangszereket tanoltam, majd az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban és az Esztergomi Zeneiskolában folytattam, és ott is érettségiztem.
A zenei pályára való ösztönzést elsősorban édesapámnak, de nem kevésbé tanáraimnak, köztük elsősorban az esztergomi Zeneiskola akkori igazgatójának, Szabó Tibornak köszönhetem.
1973-tól 1978-ig voltam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár- és karvezetés szakának hallgatója. Főtanszak tanáraim Szőnyi Erzsébet és Párkai István voltak. Kitüntetéses oklevéllel diplomáztam.
A Zeneakadémia zeneszerzés szakát, Sugár Reezső, majd Petrovics Emil tanár úr vezetésével, 1982-ben fejeztem be.
9 éven át tagja voltam a Párkai István vezette Liszt Ferenc Kamarakórusnak. A kamarakórussal hazai és külföldi hangversenyeken, rádió- és hanglemez - felvételeken vettem részt.
1978 április 1-jén megnősültem. Feleségem, Nemessányi Éva , a Zeneakadémia Karvezetés és Középiskolai Énektanár szakán szerzett diplomát 1979-ben. Jelenleg az Új Színház korrepetitora és a Deák Diák Álltalános Iskola tanára, valamint a Tomkins Énekegyüttes alapító tagja.. Gyermekeink, Orsolya és Bertalan, már családosok.
1979-től két éven át a Budapesti Művelődési Központ Módszertani és Szakfelügyelői Kabinetjének zenei főmunkatársa voltam. Ez időben tagja voltam a Kórusok Országos Tanácsa elnökségének.
1981-től 1985-ig a Budapesti Gyermekszínház karmester-zenei vezetője voltam. A zenekarral kísért előadások karmesteri gyakorlatán túl zeneszerzői végzettségemet is kamatoztathattam a színházi munkában. A Gyermekszínház számára G.Dénes György szövegíróval közösen készített „Óz, a nagy varázsló” című zenés mesejátékunkat azóta több vidéki és határontúli színház is a műsorára tűzte.
1981-82-ben vendégkarmestere voltam a Kecskeméti Katona József Színháznak.
1985-től öt éven át a Nemzeti Színház zenei vezetője voltam. Kísérőzenét komponáltam többek között Shakespeare: Velencei kalmár, G.B.Shaw: Tanner John házassága és Móricz: Légy jó mindhalálig című színművéhez. Az „István a király”, a „Fehér Anna” és az ősbemutató 30. évfordulójának tiszteletére színre vitt Hubay – Vas – Ránki : Egy szerelem három éjszakája karmestere voltam. Zeneszerzője voltam a Várszínházban, Ivánka Csaba rendezésében bemutatott, Csokonai: Karnyóné című színműnek.
1990 és 1992 között a Veszprémi Petőfi Színház zenei vezetőjeként, ezt követően négy évig a Kecskeméti Katona József Színház karmestereként működtem. Színházi karmesteri pályafutásom során számos operettet, musicalt, zenés vígjátékot, ifjúsági- és mesedarabot tanítottam be és vezényeltem.
Karmestere voltam egy-egy produkció erejéig az Egri Gárdonyi Géza, a Székesfehérvári Vörösmarty, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor (itt Kodály: Székelyfonó c. daljátékának), a Miskolci és a Győri Nemzeti Színháznak is.
A Szegedi Nemzeti Színház felkérésére írtam, Kormos István dalszövegeinek felhasználásával, a „Koldus és királyfi” c. musicalt. Kísérőzenéket komponáltam a békéscsabai, a veszprémi, a nagyváradi színházaknak.
1996 szeptembere óta és jelenleg is a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium ének-zene tanára vagyok. A tanári hivatás iránti érdeklődés mindig élt bennem. A karmesteri munka is nagyrészt pedagógia és nemzeti színházi éveimben tanítottam a Stúdióban és a Színművészeti Főiskolán is.
A Tiszavölgyi István alapításában működő 8 osztályos Veres Péter Gimnázium új, izgalmas kihívások elé állított. A 10-18 éves diákok figyelmét és érdeklődését a népzene kimeríthetetlen és csodálatos világára, a zenetörténet gazdagságára és a zeneművészet páratlan alkotásainak szépségére irányítani pedagógiai célkitűzésemmé vált. A két évente megrendezésre kerülő gála-koncerteken az iskola ének- és zenekara igazi sikerélményt adott a diákoknak és színvonalas művészi élményt az érdeklődő közönségnek. A mosbachi gimnázium énekkarával közösen léptünk fel Németországban és itthon. Hosszútávú zenei cserekapcsolatot alakítottunk ki a stuttgarti Merz-Schule-val és közösen vittük színre 2005-ben a Cinderella Johns című musicall-t.
Számtalan film zenefelvételének karmestere voltam és a Magyar Rádió zenei felvételeinek karmestereként, zeneszerzőjeként dolgoztam.

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó -
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó












