Személyek
Kállai Ferenc
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színműv. Ak., 1944.
Életút: 1945-46 a Szabad Színház, 1946-48 a Belvárosi Színház, 1948- a Nemzeti Színház tagja, 1989- örökös tagja. 1977- a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára, 1987- egy. tanára. 1981-90 a Színházműv. Szöv. eln. 1985-90 országgy. képv., a kult. biz. tagja. Jászai Mari-díj (1956, 1958), érdemes művész (1966), kiváló művész (1970), SZOT-díj (1971), Kossuth-díj (1973), a teheráni filmfesztivál legjobb férfialakítás-díja (1977), Pro urbe (1981), Erzsébet-díj (1987), Bp. díszpolgára (1998).
Főbb szerepei: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Csongor (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Noszty Feri, Tóth Mihály (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Ottó, Bánk, Petúr (Katona: Bánk bán), Tartuffe, Orgon (Moliére: Tartuffe), Aenobarbus (Shakespeare: Antonius és Kleopátra), Jamie (O'Neill: Hosszú út az éjszakában), Stockmann (Ibsen: A nép ellensége), Danton (Büchner: Danton halála), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Paál Károly (Csurka: Döglött aknák), Jourdain úr (Moliére: Úrhatnám polgár), Sir John Falstaff (Shakespeare: IV. Henrik), Polgármester (Gogol: A revizor), Jegor Bulicsov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek), Big Daddy (Williams: Macska a forró bádogtetőn), Nicia (Machiavelli: Mandragora), Sebők Imre (Sarkadi: Elveszett paradicsom), Jakab (Márai: A kassai polgárok), Dovre apó (Ibsen: Peer Gynt), Gibbs doktor (Wilder: A mi kis városunk), Doktor Görgen (Gyurkovics: Halálsakk), Luka Laban (Kovačević: A profi), Várkapus (Shakespeare: Macbeth), Crofta (Shaw: Warrenné mestersége), Mr. Visconti (Greene: Utazások nénikémmel), Isaíás Krappo (Sastre: A szájkosár), Polonius (Shakespeare: Hamlet), Gloster (Shakespeare: Lear király), Krayer-Kaposvári Marcell (Szakonyi: Vidám finálé), Örkényi Vilmos báró (Csiky: A nagymama), Öreg herceg (Neumann-Piscator-Prüfer: Háború és béke), Harry (Albee: Kényes egyensúly), Haynau (A kőszívű ember fiai), Bunkós (Shakespeare: Sok hűhó semmiért),
filmen: Első fecskék (1952), Kiskrajcár (1953), 2x2 néha öt (1954), Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955), A császár parancsára (1956), Fapados szerelem (1960), Csigalépcső (1961), Katonazene (1961), Megszállottak (1961), Hogy állunk, fiatalember? (1965), Iszony (1965), Mi lesz veled, Eszterke? (1968), A gyáva (1968), A tanú (1969), Krebsz, az isten (1969), Egy őrült éjszaka (1969), Szabad lélegzet (1973), Déryné, hol van? (1975), Szépek és bolondok (1976), Zongora a levegőben (1976), Az áldozat (1979), Jegor Bulicsov, Szókratész halála, A Müller család halála, Nők iskolája, Hány az óra, Vekker úr? (1985), Szörnyek évadja (1986), A legényanya (1989), Megint tanú (1994), A vörös bestia (1995 tv), Szeressük egymást gyerekek - Magyar pizza (1995), A három testőr Afrikában (1996), A miniszter félrelép (1997), Ámbár tanár úr (1998), 6:3 (1998).
Hobbi: színészet.
Életút: 1945-46 a Szabad Színház, 1946-48 a Belvárosi Színház, 1948- a Nemzeti Színház tagja, 1989- örökös tagja. 1977- a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára, 1987- egy. tanára. 1981-90 a Színházműv. Szöv. eln. 1985-90 országgy. képv., a kult. biz. tagja. Jászai Mari-díj (1956, 1958), érdemes művész (1966), kiváló művész (1970), SZOT-díj (1971), Kossuth-díj (1973), a teheráni filmfesztivál legjobb férfialakítás-díja (1977), Pro urbe (1981), Erzsébet-díj (1987), Bp. díszpolgára (1998).
Főbb szerepei: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Csongor (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Noszty Feri, Tóth Mihály (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Ottó, Bánk, Petúr (Katona: Bánk bán), Tartuffe, Orgon (Moliére: Tartuffe), Aenobarbus (Shakespeare: Antonius és Kleopátra), Jamie (O'Neill: Hosszú út az éjszakában), Stockmann (Ibsen: A nép ellensége), Danton (Büchner: Danton halála), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Paál Károly (Csurka: Döglött aknák), Jourdain úr (Moliére: Úrhatnám polgár), Sir John Falstaff (Shakespeare: IV. Henrik), Polgármester (Gogol: A revizor), Jegor Bulicsov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek), Big Daddy (Williams: Macska a forró bádogtetőn), Nicia (Machiavelli: Mandragora), Sebők Imre (Sarkadi: Elveszett paradicsom), Jakab (Márai: A kassai polgárok), Dovre apó (Ibsen: Peer Gynt), Gibbs doktor (Wilder: A mi kis városunk), Doktor Görgen (Gyurkovics: Halálsakk), Luka Laban (Kovačević: A profi), Várkapus (Shakespeare: Macbeth), Crofta (Shaw: Warrenné mestersége), Mr. Visconti (Greene: Utazások nénikémmel), Isaíás Krappo (Sastre: A szájkosár), Polonius (Shakespeare: Hamlet), Gloster (Shakespeare: Lear király), Krayer-Kaposvári Marcell (Szakonyi: Vidám finálé), Örkényi Vilmos báró (Csiky: A nagymama), Öreg herceg (Neumann-Piscator-Prüfer: Háború és béke), Harry (Albee: Kényes egyensúly), Haynau (A kőszívű ember fiai), Bunkós (Shakespeare: Sok hűhó semmiért),
filmen: Első fecskék (1952), Kiskrajcár (1953), 2x2 néha öt (1954), Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955), A császár parancsára (1956), Fapados szerelem (1960), Csigalépcső (1961), Katonazene (1961), Megszállottak (1961), Hogy állunk, fiatalember? (1965), Iszony (1965), Mi lesz veled, Eszterke? (1968), A gyáva (1968), A tanú (1969), Krebsz, az isten (1969), Egy őrült éjszaka (1969), Szabad lélegzet (1973), Déryné, hol van? (1975), Szépek és bolondok (1976), Zongora a levegőben (1976), Az áldozat (1979), Jegor Bulicsov, Szókratész halála, A Müller család halála, Nők iskolája, Hány az óra, Vekker úr? (1985), Szörnyek évadja (1986), A legényanya (1989), Megint tanú (1994), A vörös bestia (1995 tv), Szeressük egymást gyerekek - Magyar pizza (1995), A három testőr Afrikában (1996), A miniszter félrelép (1997), Ámbár tanár úr (1998), 6:3 (1998).
Hobbi: színészet.

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda












