Személyek
Blaskó Péter
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1966-70.
Életút: 1970-74 a Nemzeti Színház, 1974-78, 1979-87 a miskolci Nemzeti Színház, 1978-79 a kecskeméti, 1987-94 a bp.-i Katona József Színház tagja. 1999- a Magy. Színházi Társ. vez.ségi tagja. Jászai Mari-díj (1981), Érdemes művész (1986)., Kossuth-díjas (2008, nem vette át, 2011)
Főbb szerepei: Csongor (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Don Quijote (Leigh-Wasserman: La Mancha lovagja), Moor Ferenc (Schiller: Haramiák), Trepljov (Csehov: Sirály), Jupiter (Hacks: Amphytrion), Azdak (Brecht: A kaukázusi krétakör), Matti (Brecht: Puntila úr és szolgája, Matti), Rogozsin (Dosztojevszkij: A félkegyelmű), Tartuffe, Orgon (Moliére: Tartuffe), Strindberg (Enquist: A tribádok éjszakája), Isidoro (Goldoni: Csetepaté Chioggiában), Ibsen: Peer Gynt, Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Őrnagy (Örkény: Tóték), Agárdi Péter (Heltai: A néma levente), Gajev (Csehov: Cseresnyéskert), Galilei (Brecht: Galilei élete), Polgármester (Gogol: A revizor), Malvolio (Shakespeare: Vízkereszt), Szergej Vojnyicev (Csehov: Platonov), Apfelbaum (Grumberg: Szabad zóna), Anzoletto (Goldoni: Az új lakás), Jakab (Kundera: Jakab meg a gazdája), Zsigmond (Forgách: Tercett), Lovass (Németh Á.: Anita), Géza bácsi (Göncz: Pesszimista komédia), Melkett ezredes (Shaffer: Black Comedy), id. Hábetler János (Fejes: Rozsdatemető), Anne Vercors (Claudel: Angyali üdvözlet), Stomil (Mrożek: Tangó), Kádár János (Szigethy: Kegyelem), Viktor Sjöström (Enquist: Képcsinálók), John J. Sackett (Cain: A postás mindig kétszer csenget), Kádár János elvtárs (Szigethy: Kegyelem),
filmen: Fényes szelek (1969), Halálnak halálával (1969 tv), Ítélet (1970), Staféta (1970), Szép lányok, ne sírjatok (1970), Nincs idő (1972), Azonosítás (1975), 141 perc a Befejezetlen mondatból (1975), Tükörképek (1976), Az erőd (1978), Dögkeselyű (1982), Eszmélés (1984), Leviathan (1986 tv), Isten teremtményei (1986 tv), Forog a film (1987 tv), Bánk bán (1987 tv), Égető Eszter (1987 tv), Valahol Magyarországon (1987), A Freytág testvérek (1989 tv), Kicsi, de nagyon erős (1989), A cár őrültje (1989 tv), A három nővér (1991), Roncsfilm (1992), Társasjátékok (1992 tv), Sose halunk meg (1992), Öregberény (1993 tv), Haláltánc (1993 tv), Hanna (1993 tv), A kert (1993 tv), A fáklya (1995 tv), Fekete karácsony (1995 tv), A császár (1995 tv), Helyet az ifjúságnak (1996 tv), A szigetvári vértanúk (1996 tv).

Képsorozatok
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda













