Személyek
Babarczy László
Életrajz
1941 szeptember 3.
rendező, színházigazgató.
1966-ban végzett a Színművészeti Főiskolán.
1966–69-ben a Pécsi Nemzeti, Színház
1969–1973 között a Nemzeti Színház tagja.
1973-ban a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött
1974–81-ig a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz főrendezője,
1978-tól igazgatója.
1969-től tanít a Színművészeti Főiskolán, amelynek 1990–91-ben rektorhelyettese, 1991-től rektora.
1991 óta egyetemi tanár.
1985–87-ben a Magyar Filmgyártó Vállalat Objektív Stúdiójának,
1987-től az Objektív Filmstúdió Vállalatnak vezetője.
Jászai Mari-díjas (1977), Érdemes (1984) és Kiváló művész (1990).
Rendezései:
2006. március. 31. Pécsi Nemzeti Színház
William Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok
2006. sze. 29. Kaposvári Csiky Gergely Színház
Kálmán Imre: Marica grófnő
2006. feb. 17. Színház és Filművészeti Egyetem Ódry Színpad
Szép Ernő: Patika
2005. dec. 20. Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház
Henrik Ibsen: A fiatalok szövetsége
2004. dec. 10. Kaposvári Csiky Gergely Színház
Huszka Jenő - Martos Ferenc: Lili bárónő
2004. feb. 29. Nemzeti Színház
Vörösmarty Mihály - Spiró György: Czillei és a Hunyadiak
2003. nov. 7. Pécsi Nemzeti Színház
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
2003. okt. 10. Pécsi Nemzeti Színház
Alan Jay Lenrner - Frederick Loewe: My fair lady
2003. már. 20. Kaposvári Csiky Gergely Színház
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
2002. dec. 21. Örkény István Színház (Madách Kamara)
Carlo Goldoni: A komédiaszínház
2002. okt. 9. Játékszín
Livier Allan: Pokol
Az anya (Brecht); Tartuffe (Molière); Mindent a kertbe (Albee); Kurázsi mama (Brecht); A konyha (Wesker); Troilus és Cressida (Sh.); Rokonok (Móricz Zs.); Szeget szeggel (Sh.); Bíbor sziget (Bulgakov); Paraszt Hamlet (Bresan); Don Juan, Nők iskolája (Molière); III. Richárd (Sh.); Liliom (Molnár F.); A kert (Spiró Gy.); Baal (Brecht); A kétfejű fenevad (Weöres S.); Pisti a vérzivatarban (Örkény I.); Kihallgatás (E
örsi I.); A Bernhardi-ügy (Schnitzler)

Képsorozatok
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó -
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó













