Személyek
Szalma Dorotty
Életrajz
1974-ben született Budapesten. Itt éli gyerekkorát, ám a tizenötödik születésnapját már Bécsben ünnepli. Ahogy a neve is sugallja, magyar származású. Színészdinasztia sarja, a színház bűvöletében cseperedik fel.
A nagymama, Madaras Vilma komikaként éppen a Vidám Színpadon aratja a babérokat az ötvenes-hatvanas években, nagypapája, Szalma Sándor többek közt a kecskeméti színtársulat elismert tagja. Édesapja színpadi show-kat szerkeszt, édesanyja pedig énekesnő. Hogy Dorotty miért nem folytatta a „családi hagyományokat", így válaszol: "Túl sokat kérdeztek gyerekkoromban, hogy nem akarok-e én is színpadra menni. Elegem lett. Inkább állatorvos akartam lenni. Aztán 16 esztendősen mégis hirtelen rám tört a vágy a színészet iránt. Meg voltam győződve arról, hogy mindenütt rám várnak a világot jelentő deszkákon. 19 évesen írtam egy színdarabot, amelyről ma ezt nem merném kijelenteni. A „művet" bemutatta egy amatőr színjátszó csoport, ahol egy profi rendező mellett társrendező lehettem. Így kezdődött".
Ám előtte még Dorotty befejezte gimnáziumi tanulmányait a császárvárosban, majd beiratkozott az egyetemre a színháztudomány-olasz szakon. Az ott eltöltött egy év – ahogy fogalmaz – szinte „kiszárította”. Ezért otthagyta, s – a sikeres felvételi vizsga után – átköltözött Frankfurt am Mainba, ahol színházrendezést tanult a Zene- és Színművészeti Főiskolán.
2000-ben diplomázott, azóta „freiberufliche Regisseurin" azaz szabadfoglalkozású rendezőnő. A németen kívül beszél olaszul és angolul. No meg – pici bájos akcentussal – természetesen magyarul. Számos sikeres produkció létrehozója, főleg német nyelvterületen. Az elmúlt esztendők során prózát, operát, musicalt és operettet egyaránt színpadra állított. Csak néhány cím a listáról: Paul és Paula (kortárs német opera), A cigánybáró, A mosoly országa, Az utolsó tekercs, Diszkó disznók, És te szépségem, igen, igen, te. Az utóbbit – Mikó István meghívására - a soproni Petofi Színházban vitte színre.
Dorotty úgy gondolja, legfontosabb rendezései Németországban a Theatrum non Gratum (Nemkívánatos Színház) elnevezésű csapathoz fűződnek, amelyet ő hozott létre. Velük mutatta be Pasolini: Orgia című darabját, illetve Strindberg drámáját, a Júlia kisasszonyt.

-
Kisvárdai színházi találkozó
A Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválja
A Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválját idén június 20-28 között rendezik meg, programban a tizenkilenc versenyelőadás, három végzős vagy frissdiplomás színinövendék fellépése mellett, a Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ induló Várszínházi Esték sorozatának hat előadását is megtekintheti a közönség.
-
Nemzeti Színház
Szeleczky Zita 110 – kiállítás a Nemzeti Színházban
Szeleczky Zita 110 – kiállítás nyílik a Nemzeti Színházban április 17-én a színház emeleti előcsarnokában, megnyitót mond Lehoczky Zsuzsa, a Nemzet Színésze. -
Interjúk
„Lélek nélkül nincs is emberi arca semminek”
Interjú Hegedűs D. Gézával a gyermeki rácsodálkozásról és nagy fordulópontokról, a kitaposott ösvényekről és a színház örökkévalóságáról Kozma András -
Sepsiszentgyörgyi színház
A kolozsvári színisek bemutatója Sepsiszentgyörgyön
A kolozsvári színművészeti egyetem harmadéves színész hallgatóinak vizsgaelőadását, mutatják be Pálffy Tibor rendezésében Szentrgyörgyön Most már csak az a kérdés… cimmel. -
Exkluzív Operabeavató-estek
Az Operabeavató, Dinyés Dániel és Göttinger Pál vezényletével 17 éve egyedülálló módon mutatja meg, hogyan működik az opera világa – közvetlen, szórakoztató és interaktív formában.
-
Nemzeti Színház
A magyar drámairodalom egyik legnagyobb klasszikusa Bukarestben
A Nemzeti Színház április 9-én Katona József Bánk bán című drámáját mutatja be a bukaresti "I. L. Caragiale" Nemzeti Színház Ion Caramitru termében.