Személyek
Pierre Augustin Caron de Beaumarchais
alapszöveg
szövegkönyv
író
Életrajz
(1732-1799)
Ezt a különös nevet, Beaumarchais, ami francia nyelven „szép üzlet"-et vagy még inkább „jó üzlet"-et jelent, XV. Lajos király adta nemesi névként Pierre Augustin Caronnak, amikor a sikeres üzletembert lovagi rangra emelte. Beaumarchais már ezen a néven kezdett színdarabokat is írni, hogy azután, már híres íróként hajóskereskedő, fegyvercsempész, egy időre pedig, még kém is legyen.
Első vígjátéka, az A Sevilla-i borbély (1755.) után kilenc évvel írta a Figaro házasságát (1784.), amelyben folytatta az első darab hőseinek történetét. Almaviva gróf és felesége, az egykori polgárlány, Rosina, és természetesen a furfangos és szabad szájú Figaro kalandjai, magánéletük viharai közepette ábrázolták a kort, amely közvetlenül megelőzte a francia forradalom kitörését.
Az „A sevillai borbély” Rossini, A Figaro házassága pedig, Wolfgang Amadeus Mozart halhatatlan zenéje révén is fennmaradt.
Ezt a különös nevet, Beaumarchais, ami francia nyelven „szép üzlet"-et vagy még inkább „jó üzlet"-et jelent, XV. Lajos király adta nemesi névként Pierre Augustin Caronnak, amikor a sikeres üzletembert lovagi rangra emelte. Beaumarchais már ezen a néven kezdett színdarabokat is írni, hogy azután, már híres íróként hajóskereskedő, fegyvercsempész, egy időre pedig, még kém is legyen.
Első vígjátéka, az A Sevilla-i borbély (1755.) után kilenc évvel írta a Figaro házasságát (1784.), amelyben folytatta az első darab hőseinek történetét. Almaviva gróf és felesége, az egykori polgárlány, Rosina, és természetesen a furfangos és szabad szájú Figaro kalandjai, magánéletük viharai közepette ábrázolták a kort, amely közvetlenül megelőzte a francia forradalom kitörését.
Az „A sevillai borbély” Rossini, A Figaro házassága pedig, Wolfgang Amadeus Mozart halhatatlan zenéje révén is fennmaradt.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
A 
címlapjáról ajánljuk
címlapjáról ajánljuk-
Interjúk„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
InterjúkNem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó -
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
InterjúkHa az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó
