A gyergyószentmiklósi és sepsiszentgyörgyi társulat közös bemutatója Eugène Ionesco abszurd drámája. Az előadást a Figura Stúdió Színház egykori alapítója, Bocsárdi László rendezte. A sepsiszentgyörgyi bemutató a Tamási Áron Színház nagytermében szeptember 24-én volt.

Vasárnap délelőtt, valahol, egy fülledt francia kisvárosban végigcsörtet az utcán egy rinocérosz. Mit lehet ilyenkor tenni? Kit kell felhívni? Vagy egyáltalán kell-e foglalkozni vele? A különc Bérenger annyira másnapos, hogy nem tud törődni a dologgal, később viszont már nem hagyja nyugodni a téma, hisz a rinocéroszok egyre többen vannak. Lassan elöntik az egész várost. Egyesek szerint van bennük valami természetes ártatlanság. De hát ki tudja, meddig természetes valami, s hol kezdődik a természetellenes? Hogy mi a normális és mi az abnormális? Hogy a rinocéroszok szépek vagy otrombák? Hogy a moralitás a felsőbbrendű vagy a természet? Hogy jobb beállni a sorba vagy egyedül maradni a világon?

Bocsárdi László rendező szerint Eugène Ionesco rendkívül fontos alakja a huszadik századi színháznak, az ő nézetei indították el az 50-es években a román színjátszás re-teatralizálási folyamatát, az irodalmi alapú színháztól való eltávolodását. „Ionesco azt vallotta, hogy az irodalom, a szavak előre csomagolt fogalmak, amelyek nem igazán tudják közvetíteni azt az élményt, amit a színház kínál. A színház olyan formában tudja átadni az érzelmeket, átélhetővé tenni az érzéseket a néző számára, amire a nyelv önmagában nem képes” – nyilatkozta Bocsárdi László. Bevallása szerint ő maga is erre törekedett a Figura Stúdió alapításakor, megpróbált olyan előadásokat rendezni, amelyek másképp épültek fel, mint ami az akkori színjátszást jellemezte. Az ő előadásaik az emberi testből, gesztusokból, érzésekből táplálkoztak, nem az irodalom felől közelítették meg a színházat.

A rendező azt is elmondta, hogy öröm volt számára ez a felkérés, hisz a két színház egy tőről fakad. A nyolcvanas években kísérleti színházi műhelyként indult és vált ismertté a Figura Stúdió, majd az onnan Sepsiszentgyörgyre érkező színészek közreműködésével a Tamási Áron Színház is ugyanezen az úton indult el. „A Figura ébresztett rá arra, hogy a színház az én utam, ott kezdtem el konkrétan színházzal foglalkozni, a Tamási Áron Színház pedig az a hely, ahol kiteljesedett a pályám rendezőként és társulatvezetőként is” – fogalmazott. Mint mondta, ez az első alkalom, hogy Gyergyószentmiklóson dolgozott, mióta elköltözött onnan. Több mint harminc éve, 1994 tavaszán rendezte ott utoljára a Kasimir és Karoline című előadást, mely szintén koprodukció volt, azáltal valósult meg a Tamási Áron Színház és a Figura Stúdió Színház fúziója.

A Rinocéroszok című közös előadás szereposztásában hat gyergyószentmiklósi és nyolc sepsiszentgyörgyi színész nevét olvashatjuk, akik közül nem hiányozhatnak az egykori figurások sem. A gyergyói társulatából Bartha Boróka, Barti Lehel-András, Faragó Zénó, Moşu Norbert-László, Pascu Tamara és Tamás Boglár vesz részt az új produkcióban, a szentgyörgyi társulatból pedig D. Albu Annamária, Pálffy Tibor, Szakács László, Derzsi Dezső, Göllner Boróka, Kónya-Ütő Bence, Márton Lóránt-László és Pignitzky Gellért.