Személyek
Németh Pál
Életrajz
Németh Pál fuvolaművész-karmester 1972 és 1975-ben szerezte meg diplomáit a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A magyarországi régizenei irányzat egyik úttörőjeként több régizene-együttest is alapított: Szombathelyi Régizene Együttes (1978), Capella Savaria (1981), ma pedig a Savaria Kamaraopera (1993), a Közép-Európai Barokk Zenekar (1998) és a Savaria Barokk Zenekar (1999) karmestere, a Le Berger Fortuné együttes alapítója, illetve a Közép-Európai Régizenei Fesztivál művészeti vezetője. Eddig több, mint százhúsz CD- és DVD-felvételt készített, közülük öt elnyerte „Az Év Hanglemeze” díjat. Európa szinte valamennyi országában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Izraelben vendégszerepelt.
Legfontosabb kutatási területe a magyarországi zenetörténet, ami nem csak a magyar zenét foglalja magában, hanem olyan, magyar területen működött külföldi zenészek muzsikáját is, mint amilyen például Joseph és Michael Haydn, Wenzel Pichl, vagy Karl Ditters von Dittersdorf. Célja a méltatlanul elfelejtett különlegességek újrafelfedezése, bemutatása az elmúlt évszázadok zeneirodalmából, s témájukban ehhez kapcsolódnak lemezei, koncertjei is: pl. A verbunkos születése; A magyarországi ferences rend zenéje; Esterházy: Harmonia Caelestis; Antonio Caldara: Szent István, Magyarország első királya, Michael Haydn, Alessandro Scarlatti, Baldassare Galuppi, művei.
A Savaria Kamaraoperával kevésszereplős kisoperákat, míg a Budapesti Kamaraoperával együttműködve nagyobb lélegzetű produkciókat irányít állandó karmesteri minőségében: pl. Monteverdi összes színpadi műve; Händel Orlando és Semele című operája; Vivaldi: Il Tigrane; Mozart: A varázsfuvola, Mitridate, Britten: Noé. A Gödöllői Királyi Kastély Barokk Színházának rendszeresen visszatérő vendége, együttesével töbek között Mozart: Figaro házassága, Bastien és Bastienne, Cosi fan tutte, Rossini: Hamupipőke, Galuppi: Il caffé di campagna, Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló, Cimarosa: A karmester, J. Haydn: Il mondo della Luna, A patikus, Az énekesnő operákat mutatta be. Az Accademia Santo Spirito Torino és a Milano-Torino (Mi-To) Nemzetközi Fesztivál állandó vendégkarmestere.
Az elmúlt évben a következő fesztiválokon lépett fel: Ulm, Donau-Fest; Boskovice, Moravia Festival; Pozsony, Őszi Fesztivál; Mi-To Festival, Torino; Nagyváradi Nemzetközi Zenei Fesztivál; Veszprém-Fest; Művészetek Völgye; Budapesti Barokk Fesztivál; Ferencvárosi Pünkösdi Fesztivál; Tavaszi Fesztivál – Budapest, Eger, Pécs.
Az utóbbi években több könyve is megjelent különböző kiadóknál, valamennyi CD-melléklettel együtt (pl. Borívóknak való; Gyógyító Szentek; A pécsi Dóm kincsei). 1975 és 2001 között a szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola tanáraként működött, művészi tevékenységéért 1991-ben Liszt-díjjal, 2001-ben pedig Hungaroton-díjjal tüntették ki.

-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda











