Személyek
Michael Schulz
rendező
Életrajz
Rendező
Michael Schulz a hamburgi főiskolán zene és színház tagozaton tanult zenés rendezést. A kasseli állami színházban volt játékmester és rendező, és 1997-től 2001-ig vezető játékmester volt Essenben az Aalto-i zenés színházban.
1998-ban elnyerte az első díjat (Francis Poulenc) Carmelita dialógusainak rendezésével a Götz-Friedrich-Alapítvány rendezői versenyén. Vendégrendezőként dolgozott többek között a Komikus Operában, Berlinben, Brémai Színházakban, Rheinbergi Kastély Kamaraoperában, valamint a mecklenburgi fesztiválon. Repertoárja tartalmazza például Aribert Reimann Lear című művét, Puccini Tosca-ját, Richard Strausstól A rózsalovag és a Capriccio c. műveket, Gounod Faustját, Korngoldtól A halott várost, Giordano André Chenier c. művét, a Denevér, a Varázsfuvola, A bűvös vadász vagy az Orfeuszt Glucktól. A 2001/2002-es évadtól Michael Schultz operaigazgató a weimari Német Nemzeti Színházban. Azóta ott rendezte a következő műveket: Verdi: Don Carlo, Manfred Trojahn: Amit akartok, Henry Purcell: Nyári éjszakai álmok, Salome, A végtelen történet ősbemutatója és Aribert Reimann: Melusine.
A 2005/2006-os évadban következett Verdi Nabuccoja és Wagnertől A Rajna kincse. A weimari Német Nemzeti Színház egészen jól szemlélteti Schulz munkásságának gyümölcseit: „egy jól működő, az operairodalom minden szakterületét képviselő énekegyüttes, amely zeneileg és előadásmódban is finoman összehangolódik, - és az individuális képességek és igényességek ellenére is számításba veszi -, az adja minden zenés színház lelkét. Így jön létre a színházélmények varázsa és izgalma. Azért fáradozik Michael Schulz, hogy intenzív kapcsolatot hozzon létre a gyermekek és a fiatalok között a zenés színházban. Többek között a foyer-Reihe Operát is összefogásra buzdította
Michael Schulz a hamburgi főiskolán zene és színház tagozaton tanult zenés rendezést. A kasseli állami színházban volt játékmester és rendező, és 1997-től 2001-ig vezető játékmester volt Essenben az Aalto-i zenés színházban.
1998-ban elnyerte az első díjat (Francis Poulenc) Carmelita dialógusainak rendezésével a Götz-Friedrich-Alapítvány rendezői versenyén. Vendégrendezőként dolgozott többek között a Komikus Operában, Berlinben, Brémai Színházakban, Rheinbergi Kastély Kamaraoperában, valamint a mecklenburgi fesztiválon. Repertoárja tartalmazza például Aribert Reimann Lear című művét, Puccini Tosca-ját, Richard Strausstól A rózsalovag és a Capriccio c. műveket, Gounod Faustját, Korngoldtól A halott várost, Giordano André Chenier c. művét, a Denevér, a Varázsfuvola, A bűvös vadász vagy az Orfeuszt Glucktól. A 2001/2002-es évadtól Michael Schultz operaigazgató a weimari Német Nemzeti Színházban. Azóta ott rendezte a következő műveket: Verdi: Don Carlo, Manfred Trojahn: Amit akartok, Henry Purcell: Nyári éjszakai álmok, Salome, A végtelen történet ősbemutatója és Aribert Reimann: Melusine.
A 2005/2006-os évadban következett Verdi Nabuccoja és Wagnertől A Rajna kincse. A weimari Német Nemzeti Színház egészen jól szemlélteti Schulz munkásságának gyümölcseit: „egy jól működő, az operairodalom minden szakterületét képviselő énekegyüttes, amely zeneileg és előadásmódban is finoman összehangolódik, - és az individuális képességek és igényességek ellenére is számításba veszi -, az adja minden zenés színház lelkét. Így jön létre a színházélmények varázsa és izgalma. Azért fáradozik Michael Schulz, hogy intenzív kapcsolatot hozzon létre a gyermekek és a fiatalok között a zenés színházban. Többek között a foyer-Reihe Operát is összefogásra buzdította

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda











