Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Személyek

Látó Richárd

színész zenei vezető zenei asszisztens zenei szerkesztő hangszerelés zeneszerző karmester hangszerelte zenei főmunkatárs közreműködő vezényel korrepetitor zongorista zene zenei átdolgozó zenei munkatárs zenész

Életrajz

1974. május 21-én születtem Szabadszálláson. Egy régi zenészdinasztiából származom. A zenéhez való viszonyom már kiskoromtól félreérthetetlen jelek formájában nyilvánult meg.

Isten megáldott az abszolút hallással, aminek köszönhetően rendkívül ”könnyen” tudtam bármilyen dallamot megjegyezni. A zenei pályafutásom bizonyos állomásain hasznát vettem és veszem a mai napig is. A zenei tanulmányimat Kunszentmiklóson kezdtem el. Miután a zenei általánost elvégeztem, egy kis kitérő következett. A méltán híres "Szófia utcai" jazz zenei stúdióban tanultam a jazz-zongoristák legjobbjaitól. Esze Jenő vonalon kezdtem Sein Ferencnél, majd ifjabb Rátonyi Róbertnél tanultam, ahol a standard dalokon kívül improvizációval is foglalkoztunk. Azután következett újra a klasszikus zene. A Bartók Béla Konzervatóriumban zeneszerzést tanultam Fekete Győr István tanár úrnál.

1996 márciusában kerültem Kecskemétre, ahol egy nagy és örök szerelem jött létre én és a színház között. Szerelem volt ez első látásra és még ma is tart. Kezdetben korrepetitorként számos zenés darabban vettem részt. Életem első nagy élménye a Jézus Krisztus szupersztár volt. Mindösszesen 23 évesen zongorázhattam a zenekarban, mondanom sem kell, a mai napig meghatározta a pályafutásomat.

Utána rengeteg darab következett. A dzsungel könyve, Godspell, Hair…

1999 augusztusában nevezett ki Bodolay Géza a színház akkori direktora a színház zenei vezetőjének. Nagy megtiszteltetés volt ez számomra. Sok neves művésszel dolgozhattam együtt, többek között: Törőcsik Mari, Rátóti Zoltán, Iglódi István, Hernádi Judit, Lux Ádám, Alföldi Róbert, Janza Kata, Moór Mariann, Epres Attila, Dörner György, Magyar Attila, Weber Kristóf, Másik János, Keveházi Gábor, Szakály György, Juronics Tamás, Ladányi Andrea, Román Sándor…

2000. február 25-én mutattuk be az Olivér című musicalt, ami első dirigálásom volt a kecskeméti teátrumban. Azóta is minden előadást a legjobb tudásommal és az előadott mű iránti tisztelettel dirigálok.

A színházi zenész szakma általam nagyra tartott és máig tisztelt mesterétől, Fekete Maritól sokat tanultam és beépítettem a saját betanítási technikáim közé. A rendezők, akikkel idáig volt szerencsém együtt dolgozni - a teljesség igénye nélkül - Pinczés István, Puskás Tamás, Schwajda György, Tasnádi Csaba, Ádám Tamás, Bodolay Géza, Iglódi István és Merő Béla Kerényi Imre, Halasi Imre, Korognai Károly, Vlad Troickij, Réczei Tamás és még sokan mások.

A Kassai Thalia Színházban vendégként több darabban dolgoztam mint zenei vezető (Fekete Péter, Padlás, Kassa Orfeum és Koldusopera).

Hiszem, hogy az utánpótlás fontosságát nem lehet eléggé kiemelni, ezt a feladatomat sem hagyhatom tehát szó nélkül. 2006 óta tanítok a Ceglédi Patkós Irma művészeti iskolában zenés mesterséget.

Életem legnagyobb élménye, amikor 2010. október 1-én a színház vezetésének köszönhetően a zene világnapján vezényelhettem a Nyomorultak című musicalt. Sosem fogom elfelejteni, hogy ez nekem megadatott. Jó, hogy ennyi kitűnő színházi szakemberrel találkoztam, akiktől rengeteget tanultam a szakmáról. Bízom abban, hogy minél többet tudok még adni és várnak még reám szakmai kihívások.

Zeneszerzőként az NKA Zeneművészeti Kollégiumának nyertes pályázatai közt írtam eddig Egy Szimfonikus Oratóriumot egy Requiemet és két Zongoraverseny is.
2017-ben az Esztrád Színház musicel író versenyét megnyertem. 
 
Számos darabhoz írok kísérő zenét is, köztük sokat külfőldi színházakban is játszanak.

 

Díjak:

  • Magyar Bronz Érdemkereszt
  • Patkós Irma-díj
  • Pro Cultura-díj
  • Kétszeres Évad embere díj
     
Látó Richárd
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
  • a
  • á
  • b
  • c
  • cs
  • d
  • e
  • é
  • f
  • g
  • gy
  • h
  • i
  • í
  • j
  • k
  • l
  • m
  • n
  • ny
  • o
  • ó
  • ö
  • ő
  • p
  • q
  • r
  • s
  • sz
  • t
  • ty
  • u
  • ú
  • ü
  • ű
  • v
  • w
  • x
  • y
  • z
  • zs
A Theater Online címlapjáról ajánljuk
  • Interjúk

    „Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”

    „Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk.
    Seres Gerda
  • Interjúk

    Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...

    Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben.
    Zsigmond Lilian
  • Interjúk

    Tükröt tartani, ez a dolgunk…

    ...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb.
    Lovas Ildikó
  • Interjúk

    Magának ezer arca van…

    …mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást.
    Lovas Ildikó
  • Temesvári Csiky Gergely Színház

    Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján

    Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
  • Interjúk

    Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…

    Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának.
    Lovas Ildikó
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2026. - THEATER Online - theater.hu