Személyek
Kovács J. István
színész
rendező
díszlettervező
jelmeztervező
szcenikus
eszköz
szcenográfia
Életrajz
1968-ban érettségizett a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban.
1979–86-ig az újpesti Ady Endre Művelődési Központban dolgozott, a Derkovits Ifjúsági Klubban működő Színjátszó Módszertani Központot vezette.
1982-ben az ELTE magyar–népművelés szakán szerzett diplomát.
1986-tól a II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakközépiskolában, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban és a Közgazdasági Politechnikumban tanított összesen öt éven át. A tanítás mellett diákszínjátszó csoportokat vezetett.
Néhány rendezése: Betlehemes játék, Középkori bohózatok, Jacopone da Todi: Mária-siralom.
1986-ban, ill. 1991-ben a Népművelési Intézet szervezésében „C" kategóriás rendezői tanfolyamot végez, „A" kategóriás előadó-művészi képesítést szerez.
1976 óta a Térszínház tagja. A színészi munka mellett főleg dramaturgiai és szcenikai feladatokat vállal. A Térszínház művészetpedagógiai tevékenységében, a rendhagyó irodalomórákban és cselekvő drámaelemzésekben animátorként és önálló előadóként vesz részt (Iliász, Antigoné, Tartuffe). Színész II. végzettsége van.
FŐBB SZEREPEK
Karácsonyi Misztérium – Öreg pásztor
Arisztophanész: Nőuralom – Kakas
Euripidész: Hekabé – Odüsszeusz
Néró, a véreskezű császár – Seneca
Weöres Sándor: A holdbeli csónakos – Vitéz László, Medvefia, Bolond Istók (1989-ben a balassagyarmati Kamaraszínházi Fesztiválon a legjobb férfi alakítás díja)
Arisztophanész: Béke – Trigaiosz
Eörsi István: Változat Ödipuszra – II. színész, Pásztor
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Balga
Bakarasz király – táltos paripa
Lewis Carroll: Aliz Csodaországban – Mesélő
Szophoklész: Antigoné – Karvezető
Moličre: Tartuffe – Orgon
Beckett: Godot-ra várva – Estragon
Csokonai: Karnyóné – Samuka
Heltai Gáspár: Állati mesék – Róka, Ökör, Birka
Racine: Phaedra – Theseus
Képmutogató játékok: Pákolitz: A kolozsvári bíró, Arany : A hegedű
Vörösmarty: A bujdosók – Vajdafi
Ludi Savarienses: Nagy Károly Császár
Sarkadi: Oszlopos Simeon - Antal, Szabó, Müller
Magyarföldi szentek ( Szent Gellért)
Savaria Történelmi Karnevál- Részeges kapitány
Páslándi Géza: A vigéc - Kádas József
Czakó Gábor: Disznójáték - Cornwall úr
Szophoklész: Oedipus király ( Oedipus király)
Oláh János : Az európai vőlegény (Apa)
Hegedős László: Rongylabda (Estván)
1979–86-ig az újpesti Ady Endre Művelődési Központban dolgozott, a Derkovits Ifjúsági Klubban működő Színjátszó Módszertani Központot vezette.
1982-ben az ELTE magyar–népművelés szakán szerzett diplomát.
1986-tól a II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakközépiskolában, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban és a Közgazdasági Politechnikumban tanított összesen öt éven át. A tanítás mellett diákszínjátszó csoportokat vezetett.
Néhány rendezése: Betlehemes játék, Középkori bohózatok, Jacopone da Todi: Mária-siralom.
1986-ban, ill. 1991-ben a Népművelési Intézet szervezésében „C" kategóriás rendezői tanfolyamot végez, „A" kategóriás előadó-művészi képesítést szerez.
1976 óta a Térszínház tagja. A színészi munka mellett főleg dramaturgiai és szcenikai feladatokat vállal. A Térszínház művészetpedagógiai tevékenységében, a rendhagyó irodalomórákban és cselekvő drámaelemzésekben animátorként és önálló előadóként vesz részt (Iliász, Antigoné, Tartuffe). Színész II. végzettsége van.
FŐBB SZEREPEK
Karácsonyi Misztérium – Öreg pásztor
Arisztophanész: Nőuralom – Kakas
Euripidész: Hekabé – Odüsszeusz
Néró, a véreskezű császár – Seneca
Weöres Sándor: A holdbeli csónakos – Vitéz László, Medvefia, Bolond Istók (1989-ben a balassagyarmati Kamaraszínházi Fesztiválon a legjobb férfi alakítás díja)
Arisztophanész: Béke – Trigaiosz
Eörsi István: Változat Ödipuszra – II. színész, Pásztor
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Balga
Bakarasz király – táltos paripa
Lewis Carroll: Aliz Csodaországban – Mesélő
Szophoklész: Antigoné – Karvezető
Moličre: Tartuffe – Orgon
Beckett: Godot-ra várva – Estragon
Csokonai: Karnyóné – Samuka
Heltai Gáspár: Állati mesék – Róka, Ökör, Birka
Racine: Phaedra – Theseus
Képmutogató játékok: Pákolitz: A kolozsvári bíró, Arany : A hegedű
Vörösmarty: A bujdosók – Vajdafi
Ludi Savarienses: Nagy Károly Császár
Sarkadi: Oszlopos Simeon - Antal, Szabó, Müller
Magyarföldi szentek ( Szent Gellért)
Savaria Történelmi Karnevál- Részeges kapitány
Páslándi Géza: A vigéc - Kádas József
Czakó Gábor: Disznójáték - Cornwall úr
Szophoklész: Oedipus király ( Oedipus király)
Oláh János : Az európai vőlegény (Apa)
Hegedős László: Rongylabda (Estván)

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda











