Személyek
Kovács Gerzson Péter
színész
látványtervező
látvány
koreográfus
koreográfia
színpad
rendező
fény
a rendező munkatársa
szcenikus
világítástervező
fénytervező
Életrajz
1980-ban városgazdász diplomát szerzett, majd az ELTE Néprajz szakán folytatta tanulmányait. Londonban a Laban Center hallgatójaként elvégezte a Visual Design szakot.
1978 óta hivatásos táncos, részt vett a MTA néptánckutató programjában, filmezett Erdélyben, a Felvidéken és Észak-Afrikában, volt óraadó, koreográfus-asszisztens és szcenika-látványtervezés tanár a Táncművészeti Főiskolán. A Magyar Állami Népi Együttes társrendezője, előadásainak és sok kortárs tánc-produkciónak, drámai színházi előadásnak látványtervezője.
Kovács Gerzson Péter táncművész, koreográfus és látványtervező 1987-ben TranzDanz néven alakított kortárs táncegyüttest Budapesten. 1991-ben - többéves franciaországi távollét után hazatérve – színpadra vitte a mára emblematikussá vált darabját, az Ideiglenes címet, amely a helyi kulturális bázison alapuló magyar kortárs tánc első áttörése volt és a párizsi Bagnolet Nemzetközi Koreográfus Versenyen több díjat is nyert.
A TranzDanz tulajdonképpen egy társulat nélküli társulat, azaz egy folyton megújuló formáció, amelyben a táncművész, koreográfus és látványtervező Kovács Gerzson Péter minden előadáshoz más és más táncosokat gyűjt maga köré. Az általa létrehozott táncnyelv részben néptáncos múltjából ered, részben kortárs technikák innovatív alkalmazásával alkot egyedi és összetéveszthetetlen mozdulatvilágot, melyben egyaránt felfedezhetünk utalásokat az archaikus kultúrák jelképeire és a ma globalizált világának képeire. Ebben a sajátos, képzeletbeli folklórban kitüntetett szerepet játszik a darabokat kísérő élőzene. A mozgás és a zene ötvözése mellett Kovács Gerzson Péter általában komplex eszköztárral dolgozik: munkáit meghatározza a vizuális-, az akusztikus- és a mozgás-elemek játékos dinamikája.
1978 óta hivatásos táncos, részt vett a MTA néptánckutató programjában, filmezett Erdélyben, a Felvidéken és Észak-Afrikában, volt óraadó, koreográfus-asszisztens és szcenika-látványtervezés tanár a Táncművészeti Főiskolán. A Magyar Állami Népi Együttes társrendezője, előadásainak és sok kortárs tánc-produkciónak, drámai színházi előadásnak látványtervezője.
Kovács Gerzson Péter táncművész, koreográfus és látványtervező 1987-ben TranzDanz néven alakított kortárs táncegyüttest Budapesten. 1991-ben - többéves franciaországi távollét után hazatérve – színpadra vitte a mára emblematikussá vált darabját, az Ideiglenes címet, amely a helyi kulturális bázison alapuló magyar kortárs tánc első áttörése volt és a párizsi Bagnolet Nemzetközi Koreográfus Versenyen több díjat is nyert.
A TranzDanz tulajdonképpen egy társulat nélküli társulat, azaz egy folyton megújuló formáció, amelyben a táncművész, koreográfus és látványtervező Kovács Gerzson Péter minden előadáshoz más és más táncosokat gyűjt maga köré. Az általa létrehozott táncnyelv részben néptáncos múltjából ered, részben kortárs technikák innovatív alkalmazásával alkot egyedi és összetéveszthetetlen mozdulatvilágot, melyben egyaránt felfedezhetünk utalásokat az archaikus kultúrák jelképeire és a ma globalizált világának képeire. Ebben a sajátos, képzeletbeli folklórban kitüntetett szerepet játszik a darabokat kísérő élőzene. A mozgás és a zene ötvözése mellett Kovács Gerzson Péter általában komplex eszköztárral dolgozik: munkáit meghatározza a vizuális-, az akusztikus- és a mozgás-elemek játékos dinamikája.

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda











