Személyek
Köleséri Sándor
Életrajz
Miskolcon születtem 1972. április 25.-én, törpe termettel.
Általános iskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem, majd 1990-ben sikeres érettségi vizsgát tettem és híradásipari műszerész lettem. Ennek ellenére nem dolgoztam a szakmában - az iskolában töltött négy év rávilágított arra, hogy nem a műszaki pálya érdekel, inkább a humán tárgyak kötötték le figyelmemet. Alkalmi munkákból éltem és elvégeztem egy kilenc hónapos átképző tanfolyamot, melynek során deviza- és bankügyintéző képesítést is szereztem, de érdeklődésem folyamatosan a színház és a film felé terelődött.
Ezzel a számomra ekkor még kicsit mitikus területtel 16 éves koromban kerültem kapcsolatba, amikor statisztálhattam Kamondy Zoltán vizsgafilmjében. Már az általános iskolában rendszeresen jártunk színházba, Opera-bérletem volt felső tagozatban, és vidéken eltöltött éveim alatt a tv-képernyőn látott színházi közvetítések egyre erősebbé tették a színház és a film iránti rajongásomat. Szerettem volna kipróbálni magamat, s ez szerencsére sikerült is, amikor 1995-ben Klapka György vállalkozó törpéket és liliputi embereket keresett egy színházi előadáshoz. A rendező, Novák János Szirt herceg szerepét bízta rám Pozsgai Zsolt-Swift: Gulliver című művében, mely a Thália színházban került bemutatásra. Ebben három dalt is énekelnem kellett, így rögtön a mélyvízbe kerültem, s végleg megbizonyosodtam arról, hogy legjobban a színjáték érdekel, ugyanakkor világossá váltak alapvető hiányosságaim is (pl. beszédtechnika), melyekről tudom, hogy sokat kell még dolgoznom rajtuk.

-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó -
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó











