Személyek
Illés Györgyi
Életrajz
1968. július 8-án született Budapesten. Házas, két gyermeke van, Dániel (1995) és Anna (1999).
A Színház-és Filmművészeti Főiskola színész szakán 1990-ben diplomázott. 2002-ig a budapesti Katona József színház tagja volt, ahol jelenleg is vendégként játszik és beszédtréneri feladatokat lát el.
2000-től napjainkig a Színház-és Filmművészeti Egyetem beszéd tanszékének egyetemi oktatója.
2003-tól 2006-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója volt az ének, egyházzene, karvezető tanszékeken.
2005-ben jelent meg a Beszéd1. Integrált színészi kommunikáció (Escript kiadó) című könyve.
2007-ben doktorált az “Új beszédpedagógiai tematika az integrált színészoktatásért a Színház-és Filmművészeti Egyetemen" című munkájával, melyben felvázolta módszerét az egyetemi beszédtechnika oktatás megváltoztatásáért.
2007-től a beszéd.hu internetes hírportal beszéd-kommunikáció rovatának vezetője.
Fontosabb beszédpedagógiai munkái:
- Gilgames (rendezőtanár,Katona József Színház, Kamra 2005)
- Istar pokoljárása (rendezőtanár, SZFE , 2006)
- Ház Na’Conxypanban (rendezőtanár, SZFE, 2007)
- Montágh Imre Mesterkurzus (előadó, Seneca Stúdió 2007)
Fontosabb színházi szerepei:
Színház-és Filmművészeti Főiskola:
- Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (Kattrin, néma lány)
- Moliére: Tartuffe (Elmira)
- Goldoni: Chioggiai csetepaté (Libera)
Pécsi Nemzeti Színház:
- Shakespeare: Szeget szeggel (Izabella)
- Synge: A nyugati világ bajnoka (Pegeen Mike)
Katona József Színház, Budapest:
- Goldoni: Az új lakás (Rosina)
- Kárpáti Péter: Akárki (Erika)
- Friel: Pogánytánc (Agnes)
- Pirandello: Ma este improvizálunk (több szerep)
- Csehov: Cseresznyéskert (Sarlotta Ivanovna)
- Halász Péter: Önbizalom (Trixi)
- Garaczi László: Prédales (Erika)
- Gombrovicz: Yvonne, burgundy hercegnő (Nagynéni)
- Shakespeare: A vihar (Ceres)
- Handke: Az óra, amikor semmit sem tudtunk egymásról (több szerep)
- Goethe: Stella (Postamesternő)
- Spiró György: Koccanás (Feleség)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde ( Fejedelem)

-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó -
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó











