Személyek
Henrik Ibsen
alapszöveg
rendező
író
Életrajz
Skienben született
Elszegényedett városi patrícius fia. Kisvárosi légkörben, a rossz családi körülmények miatt patikussegéd lesz, orvosi és festõmûvészi pálya érdekli.
Cikkeivel valamint Catilina, (1850 ) címûdarabjával, Schiller és a forradalmi romantika hatását tükrözõ elsõ darabjával szerény drámaírói hírnevet szerzett Néhány évig a bergeni, majd az oslói színháznál dolgozott mint dramaturg és rendezõ.
Ifjúkori drámai után, pl. Östráti Inger asszony, 1855, A solhaugi ünnep, 1856, a hõsi ideálok kérdésével vetett számot két drámai költeményében, amelyek a világhírt jelentették számára: Brand, 1866; Peer Gynt, 1867.
Munkásságának középsõ periódusában, írt darabjai: A társadalom támaszai, 1877, Nóra, 1879, Kísértetek, 1881, A népgyûlölõ, 1882, A vadkacsa, 1884, Rosmersholm, 1886.
bsen harmadik, öregkori korszakának mûveit: Hedda Gabler, 1890, Solness építõmester, 1892, Kis Eyolf, 1894, John Gabriel Borkman, 1896, Ha mi, halottak, föltámadunk, 1899.
Állami ösztöndíjjal külföldre utazott, és 1891-ig olasz és német földön élt.
Élete utolsó évtizedében hazájában és Európa-szerte ünnepelt személyiség lett.
Magyarországon 1887-ben mutatták be elsõ darabját, szinte minden mûvét lefordították, sikerét a számtalan kiadás és a gyakori elõadások jelezték és jelzik a mai napig.
1891-ben Magyarországon is megfordult.
Elszegényedett városi patrícius fia. Kisvárosi légkörben, a rossz családi körülmények miatt patikussegéd lesz, orvosi és festõmûvészi pálya érdekli.
Cikkeivel valamint Catilina, (1850 ) címûdarabjával, Schiller és a forradalmi romantika hatását tükrözõ elsõ darabjával szerény drámaírói hírnevet szerzett Néhány évig a bergeni, majd az oslói színháznál dolgozott mint dramaturg és rendezõ.
Ifjúkori drámai után, pl. Östráti Inger asszony, 1855, A solhaugi ünnep, 1856, a hõsi ideálok kérdésével vetett számot két drámai költeményében, amelyek a világhírt jelentették számára: Brand, 1866; Peer Gynt, 1867.
Munkásságának középsõ periódusában, írt darabjai: A társadalom támaszai, 1877, Nóra, 1879, Kísértetek, 1881, A népgyûlölõ, 1882, A vadkacsa, 1884, Rosmersholm, 1886.
bsen harmadik, öregkori korszakának mûveit: Hedda Gabler, 1890, Solness építõmester, 1892, Kis Eyolf, 1894, John Gabriel Borkman, 1896, Ha mi, halottak, föltámadunk, 1899.
Állami ösztöndíjjal külföldre utazott, és 1891-ig olasz és német földön élt.
Élete utolsó évtizedében hazájában és Európa-szerte ünnepelt személyiség lett.
Magyarországon 1887-ben mutatták be elsõ darabját, szinte minden mûvét lefordították, sikerét a számtalan kiadás és a gyakori elõadások jelezték és jelzik a mai napig.
1891-ben Magyarországon is megfordult.

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka
-
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó











