Személyek
Gombár Judit
játéktér
díszlettervező
bábtervező
jelmeztervező
látvány
Életrajz
GOMBÁR JUDIT iparművész, díszlet-és jelmeztervező
1955-57 Színművészeti Főiskola színészszaka
1958-63 Iparművészeti Főiskola: Mesterei Z. Gács György, Scheffer Judit, és Jánosa Lajos
1961-1979 Pécsi Balett: minden produkció jelme-zeit ő tervezte
1979-tól a Győri Balett alapító, majd örökös tagja, szövegkönyvírója díszlet-és jelmeztervezője. A Győri Balett 48 turnéján tevékenykedik. Felléptek többek között Párizsban a Theatre de la Ville-ben, Bécsben, Ber-linben, Athénben, Isztambulban, Jeruzsálemben, Baltimore-ban elsők lettek a Nemzetek Színházi Fesztiválján, megnyitották a Francia For-radalom. 200. évfordulójára rendezett ünnepségeket Párizsban, stb.
A Budapest Sportcsarnokban rendszeresen megrendezett nagyszabá-sú előadások rendezésében vesz részt. (Izzó planéták, Jézus, az Ember fia, Bábel, stb.) stb
További színházak: Szegedi Nemzeti Színház, a Szolnoki Szigligeti Szín-ház, a Thália Színház, az Operett Színház.
Magyar Állami Operaház: Undine (k. Eck, 1969), Az áldozat (k. Fodor, 1971), az E-dúr hegedűverseny (k. Fodor, 1974), stb. jelmezeit tervezte.
Éveken át dolgozik Maurice Béjart-ral díszlet- és jelmeztervezőként: A XX. század Balettje, Amiről nekem a szerelem beszélt (Monte-Carlo-i Operaház: Mahler, 1975), Amiről nekem a halál beszélt (Tokyo, zeneszer-ző: Mahler, 1977), Léda (Párizsi Palais de Congres, 1978.).
Igazgat és tanít a Győri Balett iskolájában, tanít a budapesti Nemzeti Színház Akadémiáján, majd 1999 szeptemberétől a Shakespeare Akadémián és több tantárgyat a Magyar Táncművészeti Főiskola posztgraduális szakán. 2001 óta főiskolai adjunktus.
Pár éve volt tanítványával, Balázs Zoltánnal hoz létre meglehetősen nagy port felkavaró előadásokat. (Ionesco: „Jaques”. Ghelderode: „Bolondok iskolája.” A Bárka Színházban: Weöres Sándor: „Theomachia.” Genet: „Négerek.” Maeterlinck: „Pélleas és Melisande.”)
Kitűntetései: Jászai Mari Díj 1984. Pro Urbe Győr 1992. Hevesi-díj 2000.
1955-57 Színművészeti Főiskola színészszaka
1958-63 Iparművészeti Főiskola: Mesterei Z. Gács György, Scheffer Judit, és Jánosa Lajos
1961-1979 Pécsi Balett: minden produkció jelme-zeit ő tervezte
1979-tól a Győri Balett alapító, majd örökös tagja, szövegkönyvírója díszlet-és jelmeztervezője. A Győri Balett 48 turnéján tevékenykedik. Felléptek többek között Párizsban a Theatre de la Ville-ben, Bécsben, Ber-linben, Athénben, Isztambulban, Jeruzsálemben, Baltimore-ban elsők lettek a Nemzetek Színházi Fesztiválján, megnyitották a Francia For-radalom. 200. évfordulójára rendezett ünnepségeket Párizsban, stb.
A Budapest Sportcsarnokban rendszeresen megrendezett nagyszabá-sú előadások rendezésében vesz részt. (Izzó planéták, Jézus, az Ember fia, Bábel, stb.) stb
További színházak: Szegedi Nemzeti Színház, a Szolnoki Szigligeti Szín-ház, a Thália Színház, az Operett Színház.
Magyar Állami Operaház: Undine (k. Eck, 1969), Az áldozat (k. Fodor, 1971), az E-dúr hegedűverseny (k. Fodor, 1974), stb. jelmezeit tervezte.
Éveken át dolgozik Maurice Béjart-ral díszlet- és jelmeztervezőként: A XX. század Balettje, Amiről nekem a szerelem beszélt (Monte-Carlo-i Operaház: Mahler, 1975), Amiről nekem a halál beszélt (Tokyo, zeneszer-ző: Mahler, 1977), Léda (Párizsi Palais de Congres, 1978.).
Igazgat és tanít a Győri Balett iskolájában, tanít a budapesti Nemzeti Színház Akadémiáján, majd 1999 szeptemberétől a Shakespeare Akadémián és több tantárgyat a Magyar Táncművészeti Főiskola posztgraduális szakán. 2001 óta főiskolai adjunktus.
Pár éve volt tanítványával, Balázs Zoltánnal hoz létre meglehetősen nagy port felkavaró előadásokat. (Ionesco: „Jaques”. Ghelderode: „Bolondok iskolája.” A Bárka Színházban: Weöres Sándor: „Theomachia.” Genet: „Négerek.” Maeterlinck: „Pélleas és Melisande.”)
Kitűntetései: Jászai Mari Díj 1984. Pro Urbe Győr 1992. Hevesi-díj 2000.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
A 
címlapjáról ajánljuk
címlapjáról ajánljuk-
Interjúk„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
InterjúkNem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó -
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
InterjúkHa az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó
