Személyek
Barta Enikő
Életrajz
Kolozsváron született 1960. november 28-án, unitárius családban. Édesapja vegyészmérnök, édesanyja informatikus. 1984-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakán. Öt évet töltött a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színháznál,1990-től haláláig az Északi Színház Harag György Társulatának tagja volt. 1996-ban Harag György-emlékplakettet kapott. Fontosabb szerepeiből: Nicole (Úrhatnám polgár, 1990.), Katinka (Kulcskeresők, 1991.), Klárika (Bubus, 1991.), Csitri (Csirkefej, 1993.), Marie (A leirat, 1993.), Rica-Vica (Csókos asszony, 1994.), Zina (Kutyaszív, 1995.), Teca (Egy csók és más semmi, 1995.), Izabella (Illuziók játéka, 1996.), Mariska (Vőlegény, 1996.), Maia (Ezüstlakodalom, 1996.), Toto (Óz a nagy varázsló, 1997.), Viola (Üvegcipő, 1997.), Énekes (A kaukázusi krétakör, 1997.), Nagymama (Mágnás Miska, 1997.), Gonosz mostoha (János vitéz, 1998.). Barta Enikő idejekorán, alig 41 éves korában halt meg 2001 márciusában, Kolozsvárott.

-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó
-
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében. -
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda -
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László











