Személyek

Szinetár Miklós

színész mai színpadra alkalmazta átdolgozó rendező szövegkönyv fordító szinpadra alkalmazta

Életrajz


Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1949-53.
Életút: 1953-60 az Operettszínház rendezője, majd főrendezője, 1960-62 a Petőfi Színház műv. vez., 1962-71 az MTV főrendezője, 1971-74 műv. vez., 1974-79 műv. ig., 1979-86 eln.h., 1986-90 főrendezője, 1993-96 a Főv. Operettszínház ig., 1996- az Operaház főig. 1953- a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára. 1987-90 a Nemzeti Színház felépítésének korm.biztosa. Színházi, opera-, tv- és filmrendező. Jászai Mari-díj (1956, 1961), érdemes művész (1967), Kossuth-díj (1970), Balázs Béla-díj (1974), kiváló művész (1978), monte-carlói Arany Nimfa-díj, Unda-díj (1970), a prágai tv-fesztivál legjobb rendezésért járó díja, a moszkvai filmfesztivál Béke-díja, trieszti Ezüst Asteroid-díj.
Főbb rendezései: Koldusopera, Egy szerelem három éjszakája, A nép ellensége, Szent Johanna, Don Carlos, Tartuffe, Kabaré, Viktória, Játék a kastélyban, Az úrhatnám polgár, Szép Heléna, A víg özvegy, operák: Ory grófja, Fra Diavolo, Cosí fan tutte, André Chénier, Tannhäuser, Borisz Godunov, tv-filmek: Igéző, Aranyborjú, Trisztán, Rózsa Sándor, Az ember tragédiája, Bánk bán, Liszt Ferenc élete, Halálnak halálával, mozifilmek: Délibáb minden mennyiségben (1961), Háry János (1966), Csárdáskirálynő (1971), Az erőd (1978), operafilmek: A sevillai borbély, Hoffmann meséi, Fidelio, Cosí fan tutte.
Szinetár Miklós

Képsorozatok

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
A Theater Online címlapjáról ajánljuk
  • Művészek írták

    Frankenstein – avagy a modern Prométheusz

    Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház.
    Szegő György
  • Interjúk

    „Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”

    „Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk.
    Seres Gerda