Személyek
Sinkovits Imre
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1947-51.
Életút: Az Ifj. Színház gyakorlatos színésze, 1951-57 a Nemzeti Színház, 1957-63 a József Attila Színház, 1963– ismét a Nemzeti Színház tagja, 1989 örökös tagja, önálló esteket adott Gombos Katalinnal. Jászai Mari-díj (1955, 1962), Kossuth-díj (1966), érdemes művész (1970), kiváló művész (1974), Magyar Örökség-díj (1996), Sík Ferenc-emlékgyűrű (1998).
Főbb szerepei: Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom), Fouché (Sardou: Szókimondó asszonyság), Madách: Mózes, Pável (Gorkij–Brecht: Az anya), Shakespeare: Macbeth, Németh: Husz János, Ádám, Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Chance Wayne (Williams: Az ifjúság édes madara), Czillei Ulrik (Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak), De Sade márki (Weiss: Marat halála), Dózsa György (Illyés: Testvérek), Igazgató (Móricz: Légy jó mindhalálig), Dr. Szmuk (Illyés: Lélekbúvár), Teleki László (Illyés: Különc), Bánk, Tiborc (Katona: Bánk bán), Kurrah (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Németh: VII. Gergely, Zrínyi Miklós (Keresztury: Nehéz méltóság), Csák Máté (Madách–Keresztury: Csák végnapjai), Prospero (Shakespeare: A vihar), Gergely páter (Márai: A kassai polgárok), Gomböntő (Ibsen: Peer Gynt), Firsz (Csehov: Cseresnyéskert), Tót (Örkény: Tóték), Doby László (Páskándi: Tornyot választok), Főinkvizitor (Schiller: Don Carlos), De Bazan (Hugo: Királyasszony lovagja), Einstein (Dürrenmatt: Fizikusok), Pilon (Murrell Wilson: Sarah), Bétisz (Sütő: A szúzai menyegző), Bódi Vencel (Sütő: Advent a Hargitán), Hektor (Hubay: Ők tudják, mi a szerelem), Diegelmann (Molnár: Panoptikum), Kent (Shakespeare: Lear király), Pickering ezredes (Lerner–Loewe: My Fair Lady), Varga Tóbiás (Szakonyi: Vidám finálé), Maurice (A. Bergman: Társasjáték New Yorkban), Mikszáth Kálmán (Szent Péter esernyője), Koszta Sámuel (Csiky: A nagymama), Sztelliárisz (Nestroy–Heltai–Fekete: Lumpáciusz Vagabundusz), Egeon (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Schuller Medárd (Sütő: Balkáni gerle), Jácint (Molnár: A hattyú),
filmen: Erkel (1952), Életjel (1954), Hintónjáró szerelem (1954), Gábor diák (1955), Szakadék (1956), A csodacsatár (1956), A nagyrozsdási eset (1957), Külvárosi legenda (1957), Fenn már béke van (1959 tv), Próbaút (1960), Fűre lépni szabad (1960), Alba Regia (1961), Két félidő a pokolban (1961), Nő a barakkban (1961 tv), Legenda a vonaton (1962), Párbeszéd (1963), Álmodozások kora (1964), A tizedes meg a többiek (1965), Tóbiás és a többiek (1965 tv), És akkor a pasas... (1966), Változó felhőzet (1967), Egy szerelem három éjszakája (1967), Az özvegy és a százados (1967), A Aranykesztyű lovagjai (1968 tv), Én, Prenn Ferenc (1969 tv), Isten hozta, őrnagy úr (1969), Az alvilág professzora (1969), Szemtől szembe (1970), Szerelmi álmok (1970 magy.–szovjet), Férfiak mesélik (1972 tv), Illatos út a semmibe (1973), Felelet (1974 tv), Ékezet (1977), Földünk és vidéke (1977 tv), A képmutatás szépségei (1977 tv), Bunker (1978 tv), Kinek a törvénye? (1978), Kiálts város! (1978 tv), Naplemente délben (1979), A Sipsirica (1980 tv), A különc (1980 tv), Csillag a máglyán (1980 tv), A waterloói csata (1981 tv), Brigitta (1983 magy. NSZK osztrák francia tv), Kegyenc (1983 tv), Kaviár és lencse (1984 tv), Földi kacaj (1986 tv), Czillei és a Hunyadiak (1986 tv), Charlie nénje (1987), A fészek melege (1987 tv), Peer Gynt (1987 tv), Apaszív (tv), Az új földesúr (1988), Tűréshatár (1989 tv), Honfoglalás (1996), Retúr (1996).
Hobbi: kertészkedés.
Életút: Az Ifj. Színház gyakorlatos színésze, 1951-57 a Nemzeti Színház, 1957-63 a József Attila Színház, 1963– ismét a Nemzeti Színház tagja, 1989 örökös tagja, önálló esteket adott Gombos Katalinnal. Jászai Mari-díj (1955, 1962), Kossuth-díj (1966), érdemes művész (1970), kiváló művész (1974), Magyar Örökség-díj (1996), Sík Ferenc-emlékgyűrű (1998).
Főbb szerepei: Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom), Fouché (Sardou: Szókimondó asszonyság), Madách: Mózes, Pável (Gorkij–Brecht: Az anya), Shakespeare: Macbeth, Németh: Husz János, Ádám, Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Chance Wayne (Williams: Az ifjúság édes madara), Czillei Ulrik (Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak), De Sade márki (Weiss: Marat halála), Dózsa György (Illyés: Testvérek), Igazgató (Móricz: Légy jó mindhalálig), Dr. Szmuk (Illyés: Lélekbúvár), Teleki László (Illyés: Különc), Bánk, Tiborc (Katona: Bánk bán), Kurrah (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Németh: VII. Gergely, Zrínyi Miklós (Keresztury: Nehéz méltóság), Csák Máté (Madách–Keresztury: Csák végnapjai), Prospero (Shakespeare: A vihar), Gergely páter (Márai: A kassai polgárok), Gomböntő (Ibsen: Peer Gynt), Firsz (Csehov: Cseresnyéskert), Tót (Örkény: Tóték), Doby László (Páskándi: Tornyot választok), Főinkvizitor (Schiller: Don Carlos), De Bazan (Hugo: Királyasszony lovagja), Einstein (Dürrenmatt: Fizikusok), Pilon (Murrell Wilson: Sarah), Bétisz (Sütő: A szúzai menyegző), Bódi Vencel (Sütő: Advent a Hargitán), Hektor (Hubay: Ők tudják, mi a szerelem), Diegelmann (Molnár: Panoptikum), Kent (Shakespeare: Lear király), Pickering ezredes (Lerner–Loewe: My Fair Lady), Varga Tóbiás (Szakonyi: Vidám finálé), Maurice (A. Bergman: Társasjáték New Yorkban), Mikszáth Kálmán (Szent Péter esernyője), Koszta Sámuel (Csiky: A nagymama), Sztelliárisz (Nestroy–Heltai–Fekete: Lumpáciusz Vagabundusz), Egeon (Shakespeare: Tévedések vígjátéka), Schuller Medárd (Sütő: Balkáni gerle), Jácint (Molnár: A hattyú),
filmen: Erkel (1952), Életjel (1954), Hintónjáró szerelem (1954), Gábor diák (1955), Szakadék (1956), A csodacsatár (1956), A nagyrozsdási eset (1957), Külvárosi legenda (1957), Fenn már béke van (1959 tv), Próbaút (1960), Fűre lépni szabad (1960), Alba Regia (1961), Két félidő a pokolban (1961), Nő a barakkban (1961 tv), Legenda a vonaton (1962), Párbeszéd (1963), Álmodozások kora (1964), A tizedes meg a többiek (1965), Tóbiás és a többiek (1965 tv), És akkor a pasas... (1966), Változó felhőzet (1967), Egy szerelem három éjszakája (1967), Az özvegy és a százados (1967), A Aranykesztyű lovagjai (1968 tv), Én, Prenn Ferenc (1969 tv), Isten hozta, őrnagy úr (1969), Az alvilág professzora (1969), Szemtől szembe (1970), Szerelmi álmok (1970 magy.–szovjet), Férfiak mesélik (1972 tv), Illatos út a semmibe (1973), Felelet (1974 tv), Ékezet (1977), Földünk és vidéke (1977 tv), A képmutatás szépségei (1977 tv), Bunker (1978 tv), Kinek a törvénye? (1978), Kiálts város! (1978 tv), Naplemente délben (1979), A Sipsirica (1980 tv), A különc (1980 tv), Csillag a máglyán (1980 tv), A waterloói csata (1981 tv), Brigitta (1983 magy. NSZK osztrák francia tv), Kegyenc (1983 tv), Kaviár és lencse (1984 tv), Földi kacaj (1986 tv), Czillei és a Hunyadiak (1986 tv), Charlie nénje (1987), A fészek melege (1987 tv), Peer Gynt (1987 tv), Apaszív (tv), Az új földesúr (1988), Tűréshatár (1989 tv), Honfoglalás (1996), Retúr (1996).
Hobbi: kertészkedés.

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda












