Személyek
Fabók Mariann
Életrajz
Szül.idő: Budapest, 1982. 10. 27.
2008 – Miskolci Nemzeti Színház színésze
2004- 2008 – Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szak
(színész és bábszínész diploma)
2007 – /három hónapos szakmai gyakorlat Nürnbergben, a
Theater Salz-und Pfeffer- nél./
2001- 2004 – budapesti Kolibri Színház stúdió
(színész és bábszínész II.képesítés)
2008-ban végeztem a Színművészeti Egyetemen. Azóta a Miskolci Nemzeti Színház színésze vagyok. Nagy hálával tartozom az életnek, hiszen szebbnél szebb feladatokkal ajándékoz meg az itt eltöltött idő.
Az elmúlt évtizedben véletlenszerűen rám talált a bábozás – bár én magam nem hiszek a véletlenekben – és ez a találkozás olyan intenzíven érintett, hogy a mai napig szívügyem maradt. Úgy éreztem, ha a sors úgy hozta, hogy megtanulhattam ezt a mesterséget, akkor élnem is kell ezzel a tudással.
Rég dédelgetett álomként 2009-ben bemutathattam ’A halhatatlanság országa’ című első önálló vásári bábjátékomat. Népmesei forrásokból dolgoztam. Megpróbáltam a mesemondást, bábozást és népi éneklést ötvöző előadásommal a „gyökereket és szárnyakat” egyszerre keresni: Egy újszerű, felhőtlenül humoros játékot létrehozni, vigyázva azonban a mesében rejlő ősi tudás sértetlenségére.
A bábjáték fogadtatása – gyermekek, s felnőttek részéről egyaránt – minden várakozásomat felülmúlta. 2010-ben, Kecskeméten, a Bábszínházak X. Találkozóján a szakmai zsűri díjjal jutalmazta. Szép megerősítése volt ennek a választott útnak, amire épphogy csak ráléptem.
A folytatás jegyében született meg Fabók Mancsi Bábszínháza.
Honlapom e látszólag különböző, de lényegében szorosan egymás mellet futó „sínpárt”: színészi és bábos mesemondói énemet kívánja megismertetni.

-
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó -
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében. -
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda
-
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra











