Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Személyek

Bezerédi Zoltán

színész rendező szövegkönyv dramaturg szinpadra alkalmazta koreográfus

Életrajz

Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1976-80.
Életút: 1979- a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. 1996- a Magy. Színész-kamarai Egyes. aleln. Jászai Mari-díj (1990), Őze Lajos-díj (1995).
Főbb szerepei: Puck (Shakespeare: Szentivánéji álom), Caliban (Shakespeare: Vihar), Lamb (Pinter: Melegház), Dobcsinszkij (Gogol: Revizor), Lino (Müller: Búcsúelőadás), Diadalszkij (Majakovszkij: Gőzfürdő), Behemót (Bulgakov: Mester és Margarita), Duperret (Weiss: Marat halála), Nyegus (Lehár: Víg özvegy), Fritz (Jacobi: Leányvásár), Bagó (Kacsóh: János vitéz), Jarry: Übü király, Von Walter (Mohácsi: Képzetté válunk avagy Ármány és Szerelem), Napólajos (Orwell-Hall: Állatfarm), Griska Otrepjev (Puskin: Borisz Godunov), Peachum (Brecht-Weill: Koldusopera), Lucio (Shakespeare: Szeget szeggel), Ripafratta (Goldoni: Mirandolina), Clov (Beckett: Végjáték), Oronte (Moliére: A mizantróp), Doolittle (My Fair Lady), Ill (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Örkény: Pisti, Azdak (Brecht: Kaukázusi krétakör), Sir Basil (Lehár: Luxemburg grófja), Shakespeare: Titus Andronicus, Caribaldi (Bernhard: A szokás hatalma), Frosch (Strauss: A denevér), Moliére: Dandin György,
filmen: Bizalom (1979), Nyom nélkül (1982), Te rongyos élet (1983), Álombrigád (1983), Első kétszáz évem (1985), Hány az óra, Vekker úr? (1985), Visszaszámlálás (1985), K. u. K. szökevények (1985 lengyel), Banánhéjkeringő (1986), Magyar rekviem (1990), Sztálin menyasszonya (1990), Ördög vigye (1991), A turné (1993), Istálló (1996 tv), Szenvedély (1997), Házikoszt (1997).
Főbb rendezései: Ábrahám: 3:1 a szerelem javára, Bock: Hegedűs a háztetőn, Buday: Csárdás, Erdélyi: Vedd le a kalapod a honvéd előtt!, Moldova: Az Ifjú Gárda, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Horváth P.: Csao Bambino, García Lorca: Yerma, Szomory: Szabóky Zsigmond Rafael, Molnár: Az üvegcipő, Kosztolányi: Édes Anna, Csepreghy: A sárga bugyelláris, Szomory: Bella, Kästner: Május 35, tv-ben: Mirad (1995).
Bezerédi Zoltán
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
  • a
  • á
  • b
  • c
  • cs
  • d
  • e
  • é
  • f
  • g
  • gy
  • h
  • i
  • í
  • j
  • k
  • l
  • m
  • n
  • ny
  • o
  • ó
  • ö
  • ő
  • p
  • q
  • r
  • s
  • sz
  • t
  • ty
  • u
  • ú
  • ü
  • ű
  • v
  • w
  • x
  • y
  • z
  • zs
A Theater Online címlapjáról ajánljuk
  • Interjúk

    A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig

    Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László.
    Lovas Ildikó
  • Interjúk

    Amíg az ember létezik, a színház is él – vallja Vándorfi László

    A Pannon Várszínház alapító-igazgatójával beszélgettünk arról, milyen küzdelmek és kitartó munka árán formálja már negyedszázada Veszprém és a régió színházi életét
    Zsigmond Lilian
  • Interjúk

    „Amit másképp csinálnék, mert nagyon jó élmény volt nekem a rendezés

    Először tehát erről a „kalandjáról” kérdeztem Kertész Pétert, aki ha jól számolom hivatalosan 60 esztendeje van a pályán, hiszen 1965-ben diplomázott, igaz, már főiskolásként is voltak sikerei.
    Lovas Ildikó
  • Interjúk

    Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot

    Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
    Lovas Ildikó
  • Örkény Színház

    Én olyan színházat szeretnék… szilveszteri filmbemutató az Örkény igazgatóváltásáról

    Nem búcsúztathatnánk az Örkényben stílusosabban 2025-öt, mint Veiszer Alinda Én olyan színházat szeretnék… című riportfilmjének bemutatójával, amelyet a színház idei igazgatóváltásáról forgatott.
  • Művészek írták

    Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde

    A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
    Szegő György
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2026. - THEATER Online - theater.hu