Személyek
Bánsági Ildikó
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1968–72.
Életút: 1966–68 a Nemzeti Színházban stúdiós, 1972–73 a debreceni Csokonai Színház, 1973–76 a József Attila Színház, 1976–87 a Vígszínház, 1987–90 a József Attila Színház, 1990–93 a Nemzeti Színház, 1993–96 a Művész, ill. Thália Színház, 1996–97 a Thália Társ., 1997– a Kelemen László Színkör tagja. Jászai Mari-díj (1981), Erzsébet-díj (1987, 1990), Kossuth-díj (1996).
Főbb szerepei: Beatrice (Shakespeare: Sok hűhó semmiért), Krisztina (Gáspár: A császár messze van), Anna-Lisa (Fiastri–Canfora: Szerelmeim), Valois Erzsébet (Schiller: Don Carlos), Y (Csurka: Deficit), Ilona (Székely: Vak Béla király), Karácsonyi Nagy Zsuzsa (Fejes: Jó estét nyár, jó estét szerelem), Aldobói Éva – Zita királyné (Hernádi: Királyi vadászat), Visegrádi Irén (Csurka: Házmestersirató), Zilia (Heltai: A néma levente), Susanna (Weöres: A kétfejű fenevad), Hyppolita–Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom), Maggy (Feydeau: A balek), Veronika (Schwajda: Csoda), Ilma (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Grófné (Beaumarchais: Figaro házassága), Nő (Göncz: Kő a kövön), Peachumné (Brecht–Weill: Koldusopera), Viola, Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt), Belisa (Moliére: Tudós nők), Grófné (von Horváth: Figaro válik), Elmira (Moliére: Tartuffe), Matrjona Cselcova (Mrożek: Szerelem a Krímben), Pasqua (Goldoni: A chioggiai csetepaté), filmen: Rózsa Sándor (1970 tv), Madárkák (1971), Szindbád (1971), Utazás Jakabbal (1972), Makra (1972), III. Richárd (1973 tv), Volpone (1974 tv), Szikrázó lányok (1974), III. Béla (1974 tv), Kopjások (1975), Ereszd el a szakállamat (1975), Egy csók és más semmi (1975 tv), Itt járt Mátyás király! (1975 tv), Fekete gyémántok (1976), Budapesti mesék (1976), Attila (1977 francia tv), Viszontlátásra, drága! (1978 tv), Egyszeregy (1978), Bizalom (1979), Utolsó előtti ítélet (1979), Mephisto (1981), Zokogó majom (1981 tv), A remény joga (1981), Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982 tv), Napló gyermekeimnek (1983), Házasság szabadnappal (1983), A hirdetés (1984 tv), Hány az óra, Vekker úr? (1985), Puskin utolsó napjai (1986 tv), Az állam én vagyok! (1986 tv), Csók, anyu (1986), Az ördögmagiszter (1986 tv), Napló szerelmeimnek (1987), Farkasok és bárányok (1987 tv), Hanussen (1987), Jézus Krisztus horoszkópja (1988), Eszmélet (1988), Hungarian Dracula (1988 tv), A cár őrültje (1989 tv), Napló apámnak, anyámnak (1990), Zsötem (1991), Kék Duna keringő (1991), Roncsfilm (1992), Glóbusz (1992 tv), A harmadik testőr (1995 tv), Szenvedély (1997), Ábel Amerikában (1997 tv), Házikoszt (1997).
Életút: 1966–68 a Nemzeti Színházban stúdiós, 1972–73 a debreceni Csokonai Színház, 1973–76 a József Attila Színház, 1976–87 a Vígszínház, 1987–90 a József Attila Színház, 1990–93 a Nemzeti Színház, 1993–96 a Művész, ill. Thália Színház, 1996–97 a Thália Társ., 1997– a Kelemen László Színkör tagja. Jászai Mari-díj (1981), Erzsébet-díj (1987, 1990), Kossuth-díj (1996).
Főbb szerepei: Beatrice (Shakespeare: Sok hűhó semmiért), Krisztina (Gáspár: A császár messze van), Anna-Lisa (Fiastri–Canfora: Szerelmeim), Valois Erzsébet (Schiller: Don Carlos), Y (Csurka: Deficit), Ilona (Székely: Vak Béla király), Karácsonyi Nagy Zsuzsa (Fejes: Jó estét nyár, jó estét szerelem), Aldobói Éva – Zita királyné (Hernádi: Királyi vadászat), Visegrádi Irén (Csurka: Házmestersirató), Zilia (Heltai: A néma levente), Susanna (Weöres: A kétfejű fenevad), Hyppolita–Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom), Maggy (Feydeau: A balek), Veronika (Schwajda: Csoda), Ilma (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Grófné (Beaumarchais: Figaro házassága), Nő (Göncz: Kő a kövön), Peachumné (Brecht–Weill: Koldusopera), Viola, Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt), Belisa (Moliére: Tudós nők), Grófné (von Horváth: Figaro válik), Elmira (Moliére: Tartuffe), Matrjona Cselcova (Mrożek: Szerelem a Krímben), Pasqua (Goldoni: A chioggiai csetepaté), filmen: Rózsa Sándor (1970 tv), Madárkák (1971), Szindbád (1971), Utazás Jakabbal (1972), Makra (1972), III. Richárd (1973 tv), Volpone (1974 tv), Szikrázó lányok (1974), III. Béla (1974 tv), Kopjások (1975), Ereszd el a szakállamat (1975), Egy csók és más semmi (1975 tv), Itt járt Mátyás király! (1975 tv), Fekete gyémántok (1976), Budapesti mesék (1976), Attila (1977 francia tv), Viszontlátásra, drága! (1978 tv), Egyszeregy (1978), Bizalom (1979), Utolsó előtti ítélet (1979), Mephisto (1981), Zokogó majom (1981 tv), A remény joga (1981), Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982 tv), Napló gyermekeimnek (1983), Házasság szabadnappal (1983), A hirdetés (1984 tv), Hány az óra, Vekker úr? (1985), Puskin utolsó napjai (1986 tv), Az állam én vagyok! (1986 tv), Csók, anyu (1986), Az ördögmagiszter (1986 tv), Napló szerelmeimnek (1987), Farkasok és bárányok (1987 tv), Hanussen (1987), Jézus Krisztus horoszkópja (1988), Eszmélet (1988), Hungarian Dracula (1988 tv), A cár őrültje (1989 tv), Napló apámnak, anyámnak (1990), Zsötem (1991), Kék Duna keringő (1991), Roncsfilm (1992), Glóbusz (1992 tv), A harmadik testőr (1995 tv), Szenvedély (1997), Ábel Amerikában (1997 tv), Házikoszt (1997).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
A 
címlapjáról ajánljuk
címlapjáról ajánljuk-
Művészek írtákFrankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál SzínházParádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
