Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Színházak

Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház

  • Előadások
  • Galériák
  • Hírek
  • Írások
  • Műsor
  • 2024/2025
  • 2023/2024
  • 2022/2023
  • 2021/2022
  • 2020/2021
  • 2019/2020
  • 2018/2019
  • 2017/2018
  • 2016/2017
  • 2015/2016
  • 2014/2015
  • 2013/2014
  • 2012/2013
  • 2011/2012
  • 2010/2011
  • 2009/2010
  • 2008/2009
  • 2007/2008
  • 2006/2007
  • 2005/2006
  • 2004/2005
  • 2003/2004
  • 2002/2003
  • 2001/2002
  • 2000/2001
  • 1999/2000
  • 1998/1999
  • 1989/1990

Ödön von HorváthMesél a bécsi erdő

Színmű
12 éven aluliak számára nem ajánlott
fordítóMészöly Dezső
  • AlfrédPosta Ervin
  • AnyaFincziski Andrea
  • NagymamaMolnár Gizella m.v.
  • Hierlinger FerdinándBenedek Botond Farkas
  • ValériaMezei Gabriella
  • OszkárSzűcs-Olcsváry Gellért
  • KapitányDunkler Róbert
  • MariannJakab Orsolya
  • TündérkirálySalat Lehel m.v.
  • ErichBartos Csaba m.v.
  • BárónőLászló Kata
  • MiszterLőrincz József
  • KonferansziéMárton Réka
  • HölgySzász KrisztaVarga MártaNagy BíborkaPiroska OrsolyaSzegedi PannaSzegedi Emőke
  • rendezőZakariás Zalán m.v.
  • díszlettervezőKerezsi Nemere
  • jelmeztervezőKerezsi Nemere
  • fordítóMészöly Dezső
  • videóKató Zsolt
  • fényToásó István
  • hangCsibi László
  • súgóKolozsi Borsos Ilona
  • ügyelőGólicza Laura
Ödön von Horváth darabjának alapmotívuma a butaság mint fő emberi tulajdonság. Ez határozza meg a történet minden fordulatát, a szereplők létezését. Egoizmus, naivság, nagyravágyás, önimádat, mind a butaságot hozzák felszínre. Az első utalás a butaságra már a darab mottójában megtalálható: „Semmi sem kelti bennünk annyira a végtelenség érzetét mint a butaság.”

Érdekes emberi sorsok és sokszínű viszonyrendszerek, több megkeseredett szerelmi történet kusza találkozása jelenik meg, ebben az író által népszínjátéknak, a rendező által tragikomédiának adaptált szövegben.

„Darabjaim tragédiák, csupán azért komikusak, mert kellemetlenek” – írja Horváth, aki egyike volt az „átvilágítás" mestereinek. Észrevette, ami a látszatok mögött van. Tudta, hogyan akarnak élni az úgynevezett kisemberek, és azt is, hogyan élnek valójában.

A darabnak nincsenek hősei, csak áldozatok, akik a megalkuvások és baklövések miatt lépésről lépésre vesztik szem elől az élet értelmét, s megkeseredve várják a világvégét, ami Horváth darabjában a második világháború. A harmincas években bécsi családok piknikeznek az erdőben. Nemesek, kereskedők. Az idősek megkeseredtek a „nagy háborúban", de próbálnak úgy élni, mint azelőtt.

A darab világa a Strauss keringőitől ittasult társadalmat mutatja be, a zene bűvöletében ünnepelnek minden hétköznapot, az alkohol társaságában. Elvesztették önbecsülésüket, és bohéméletük egyetlen öröme a bujaság.

A darab lehetőséget adott egy olyan tragikomédia megrendezésére, ami felhőtlenül indul, aztán folyamatosan elkeseredik, végül tragédiába torkollik: Marianne csecsemője meghal. Tulajdonképpen ő az egyetlen áldozat, a többiek folytatják életüket ott, ahol abbahagyták, de neki valami végleg megszakadt, elveszti hitét mindenben, neki jöhet a világvége. Az egyetlen kérdés, ami marad a darab végén az, hogy mi lesz vele.

Zakariás Zalán, rendező

2009. 02. 12.

Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok

  • dráMA
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2025. - THEATER Online - theater.hu