Személyek
Szakcsi Lakatos Béla
Életrajz
Szakcsi Lakatos Béla
(1943. július 8. Budapest) zongorista, zeneszerző a magyar dzsessz-zene meghatározó alakja. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zongora szakán végzett. Tanulmányai közben ismerkedett meg a dzsesszel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól. 1970-ben Pege Aladár kvartettjével a Montreux-i Jazzfesztivál II. díját nyerte el, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi dzsessz-színtér kapui is. Chick Corea többször is méltatta Szakcsi szerzői és előadói kvalitásait, aki napjainkig a műfaj olyan nagyságaival játszott együtt, mint Pege Aladár, Tomsits Rudolf, Vukán György, Frank Zappa, Art Farmer, Mark Ledford, Omar Hakim, Mike Richmond, John Paticucci.
1971-ben megalapította az első magyar fúziós dzsesszt játszó formációt, a legendás Rákfogó együttest, majd a Saturnus együttessel szerzett elévülhetetlen érdemeket. Tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-zongora szakán, ahol Chick Corea és Herbie Hancock példájára a klasszikus zene és a dzsessz összefonására is hangsúlyt fektetett.
Klasszikus zenei előadóként Mozart zongoraversenyeket is játszik, melyek során dzsessz motívumokat is improvizál.
Művészi munkássága elismeréseként 1987-ben Liszt-díjat, valamint Érdemes Művész címet, 2004-ben Magyar Jazz Díjat, 2005-ben pedig Kossuth-díjat kapott. Szakcsi Lakatos Bélától nem áll távol sem a musical, sem az újító gondolatok. Ő írta Magyarországon az első musicalt 1975-ben, Piros karaván címmel, és kitalálta a cigány dzsessz műfaját: az eredeti cigány folklórt teremtette újra énekesekkel, modern dzsessz elemekkel.
A Szegedi Szabadtéri Játékok felkérésére komponálta meg a Szentivánéji álom című worldmusicalt, melynek dalszövegeit Müller Péter Sziámi írta, és Kerényi Miklós Gábor állította színpadra.
Szakcsi Lakatos Béla megindokolta, miért érezte szükségét az új műfajnak: „Azt mondtam, se cigány musical, se angolszász musical nem lesz. Olyat szeretnék, amit még soha senki nem írt, s kitaláltam, legyen a Szentivánéji álom worldmusical.” A kitűzött célt sikerült elérni, a worldmusical, mint az emberiség zenéje tartalmaz néhány operabetétet, popzenei, indiai, török, spanyol, cigány, román, soul, rap, és magyar népzenei elemeket.

-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György
-
Örkény Színház
Momo – az Örkény és a Delta Produkció közös bemutatója
Az Örkény Színház december 19-én mutatja be Michael Ende: Momo című új családi előadását. A produkció együttműködő partnere a Delta Produkció, akivel közösen azon dolgozunk, hogy a mű leglényegesebb üzenetei a hétköznapjaink részévé váljanak. -
Budapest Bábszínház
Ünnepi programsorozat a Budapest Bábszínházban
Karácsonyfadíszítés, jótékonysági akció és szilveszteri koncert. Idén is folytatódnak a hagyományok a Budapest Bábszínházban. A gyermekotthonokban élő gyerekek gömbökbe rejtett kívánságait is teljesíti a társulat -
Sepsiszentgyörgyi színház
Székely öko-románc a Tamási Áron Színházban
Radu Afrim írta és rendezte a sepsiszentgyörgyi színház Kommuna – székely öko-románc című legújabb előadását. Az eredetileg román nyelven írt szöveget Dálnoky Réka és Sándor László fordításában állítja színpadra a társulat december 2-án. -
„Holnap ráküldöm az ösztönt!” – Csuja Imre előadása
Csuja Imre merész kalandra vállalkozik: december 15-én 19 órakor először áll ki a budapesti MOM Kult színpadára, hogy a saját életéről meséljen.
-
Nemzeti Színház
Egy függöny, amely mesél - új előfüggöny a Nemzetiben
Advent harmadik vasárnapján december 14-én, a Nemzeti Színház történetének egyik legkülönlegesebb és legünnepibb pillanatát éli meg: bemutatásra és átadásra kerül az új nagyszínpadi előfüggöny









