Születési adatok: 1956. május 17.
Születési hely: Alattyán
Tevékenység: színész

Díjak:

Magyar Ezüst Érdemkereszt – 2021
Bács-Kiskun Megyei Prima-díj – 2021
Aase-díj – 2018
Patkós Irma Díj PRO CULTURA – 2018
Katona József-díj – 2017
Színikritikusok Díja (Legjobb női mellékszereplő) – 2016
MASZK-díj, POSZT (Legjobb női szereplő) – 2016
A város kedvence, Kecskemét – 2015/2016.

Győri Kisfaludy Színház, Váradi-díj (Legkiemelkedőbb művészi teljesítmény) – 1986

(...) 1956. május 17-én születtem Alattyánban. Ez egy kis, kedves falu Jászberény és Szolnok között. kedves nekem, mert az itt lakó emberek megtisztelnek azzal, hogy megnéznek az előadásokban, az lehet Kecskemét vagy lehetett az Győr. Az általános iskola után Jászberényben végeztem el a gimnáziumot. (Lehel Vezér Gimnázium). Itt több kórusban énekeltem egyszerre (Bakki testvérek vezetésével). A Palotássy János zeneiskolában zongorázni, énekelni és szolfézst tanultam. Érdekes, de mindig színésznő vagy énekesnő szerettem volna lenni! Bár komolyan sosem hittem, hogy sikerülhet!

Gimnázium után tanárképző főiskolára jelentkeztem Egerbe, kevés pont híján nem vettek fel. Tanácstalanság vett erőt rajtam, szalad a szomszéd, apukámnak mondja: no, Miska! a jányod mehet színésznek, Szolnokon statisztákat keresnek! Ezt írta az újság! Elmentem, felvettek. Rögtön mindenbe belekerültem. Énekeltem a kórusban, a tánckarban profik közé tettek, kisebb karakter szerepekben kipróbáltak. Szuper 2 év volt. Bor József felfedezett, elküldött tanulni Pestre. Egy év stúdió és a Színművészeti Főiskola elvégzése után jött is értem, s mivel ő Győrben volt igazgató akkor, hát odamentem. Nagyon hittem benne. A színművészeti operett-musical szakán Kazán István és Versényi Ida osztályában jártam. „Érdekes” évek voltak. Sikeresen zártam. Következett a nagybetűs élet, az igazi szakma. Nagyon jól éreztem magam Győrben. 6-8 szerep egy évadban, leginkább zenés, de volt próza is, néhány belőlük:

Hervé: Nebáncsvirág / Denise, Rosinna, Strauss: Denevér / Adél, Lehár: Cigánybáró/ Arzéna, Kámán Imre: Cigányprímás / Sári, Csárdáskirálynő / Stázi, Marica grófnő/ Líra, Goldoni: Nyári kalandozások / Dsacinta, Móricz Zs.: Úri muri / Rozika, Tamási Áron: Énekes madár / Magdó, Kacsóh P.: János vitéz / Iluska, Lázár Ervin: Kacsakirálylány / Árnika, Lehár: Mosolyországa / Mi, Lehár: Víg özvegy / Valencien, Maguier: Mona Marie mosolya / Marie.
A „Mona Marie mosolyáért” Váradi díjat kaptam, ami helyi viszonylatban igen előkelő volt. Aztán Kecskemét következett. Itt szintén nagyon szép és jó szerepeket játszhattam el. Néhány ezekből is:

Huszka: Mária főhadnagy / Mária, Fényes Szabolcs: Maya / Barbara, Szirmai: Mágnás Miska / Marcsa, Ábrahám: Viktória /Aliwong, Eisemann: Én és a kisöcsém, Barillet Grédy: kaktusz virága / Stephany, Löve: My fair lady / Eliza, Aldobói: Imádok férjhez menni / Viktória.
Többször voltam az évad színésznője, többször kaptam Aranyrózsa-díjat. 1995-ben kollégáim szintén megszavaztak az évad legjobb színésznőjének járó díjat, a közönség rám gondolt a „ legkedveltebb színésznő” címmel, de Bal József új igazgató, mielőtt kipróbált volna, a következő évadra nem szerződtetett.

Nehéz időszak következett, sokáig nem volt munkám, de végül sikerült 3 állást is találnom (Kecskeméti TV, Margaréta Otthon, Ceglédi Patkós Irma Művészeti Iskola). Kitanultam egy új szakmát, szerettem tanítani a fiatalokat és időseket. Az idősekkel különösen sok eredményt értem el, erre büszke vagyok. Megfiatalodtak a kezem alatt, mert sikerre vittem őket, minden versenyt megnyertünk.

11 év után Bodolay Géza visszahívott a színházhoz. Nagy örömmel jöttem, s azóta itt vagyok. 1984-ben született a fiam. 9 éves korában játszotta el Nyilas Misit Kecskeméten. Azóta ő is színész lett. Együtt vagyunk, együtt játszunk. Orth Péternek hívják.

Remélem, még sokáig szórakoztathatjuk a kedves közönséget!