SZÜLETÉSI HELY: Budapest
ANYJA NEVE: Ludmány Sára
CSALÁD: Felesége Kocsis Liza, kiskorú gyermekük Bucz Magor Soma.

ISKOLAI VÉGZETTSÉG:

magyar-történelem szakos középiskolai tanár Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar (1973)
Budapest, Színházi és Filmművészeti Főiskola, színházrendezői elméleti szak (1979)

MUNKAHELYEK:

1965–69. Tiszaföldvár, Hajnóczy József Gimnázium, - tanár
1969–71. Budapest, József Attila Művelődési Központ, - népművelő
1971–73. Budapest, Csepel Művek Munkásotthona, - népművelő
1973–76. Budapest, Pest Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, - kriminálpedagógus
1976–78. Budapest, Kaesz Gyula Faipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola, - tanár
1978–1997. Budapest, Magyar Művelődési Intézet, - főmunkatárs

SZAKMAI ÁLLOMÁSOK:

1958–60. Debrecen, Tóth Árpád Gimnázium, - önképző kör elnöke
1957–63. Debrecen, József Attila Irodalmi Színpad, - tag
1963–64. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Egyetemi Színpad, - rendező
1965-68. Tiszaföldvár, Hajnóczy József Irodalmi Színpad, - rendező
1969 – a Térszínház megalapítása

LEGFONTOSABB RENDEZÉSEK:

Görgős Eke (dokumentum-oratórium, 1967)
Békaegérharc (Csokonai művének adaptációja, 1970)
Balladák könyve (rítusjáték Kallós Zoltán gyűjtéséből, 1972)
Vörösmarty: Csongor és Tünde (1973)
Betlehemes (1975)
Arisztophanész: Nőuralom (Arany János fordításában,1977, fordítási ősbemutató)
Néró (commedia dell'arte, 1979)
Urasima Taro (japán népmese-adaptáció, 1981)
A madarak tanácskozása (Farid Uddin Attar–Jean-Claude Carričre műve, 1982, magyarországi bemutató)
Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (1983, ősbemutató)
Weöres Sándor: A holdbeli csónakos (1987)
Mária-siralom 1506-ból (1990)
Moliére: Tartuffe (1994)
Lewis Carroll: Aliz Csodaországban (adaptáció, 1996)
Szophoklész: Antigoné (1996)
Csokonai: Karnyóné és a két szeleburdiak (1998)
Beckett: Godot-ra várva (1998)
Magyarföldi szentek (1999)
Racine: Phaedra (1999)
Ludi Savariensis, Szombathely története hat képben a város megalapításától a keresztény magyar államiságig (ősbemutató, 2000)
Vörösmarty: A bujdosók (ősbemutató, 2000)
Ludi Savarienses: Történelmi játék, Szombathely (2001)
Sarkadi: Oszlopos Simeon (2001)
Páskándi Géza: A vigéc (2002)
Czakó Gábor: Disznójáték (2003)
Szophoklész: Oedipus király (2004)
Oláh János: Az Európai vőlegény (2005)
Hegedős László: Rongylabda (2005)

PUBLIKÁCIÓ:

Dramaturgiai és színjátszó-módszertani és művészetpedagógiai tanulmányaim jelentek meg szakmai folyóiratokban.

DÍJAK

1987. Radnóti-díj
1990. Kígyós Sándor-díj (Makovecz Imre, Beke Pál, Péterfy László stb. magánalapítványa)
1996. Kós Károly Országépítő Alapítvány pályázati díj
1997. III. ker. Polgármesteri Hivatal díszoklevele Weöres Sándor: A holdbeli csónakos című darabja bemutatójának 10 éves jubileuma alkalmából
2000. augusztus: „A Népművelésért" Díj. (állami kitüntetés)
2003. Magyar Művészetért Díj

FESZTIVÁLDÍJAK:

Arisztophanész: Nőuralom
Budapesti Nemzetközi Fesztivál Fődíj 1977
Urasima Taro
Budapesti Színjátszó Napok Nívódíj 1981
Farid Uddin Attar–Jean-Claude Carričre: A madarak tanácskozása
Kazincbarcikai Nemzetközi Fesztivál
A Legjobb Kollektíva Díja 1982
Weöres Sándor: A holdbeli csónakos
Balassagyarmat, Országos Kamaraszínházi Fesztivál, II. díj 1989
Lezsák sándor: Nyolcvan vödör levegő
Tatabányai Szabad Színházak Találkozója Nívódíj 1991
Az 1997/98-as Évad Legjobb Alternatív Színháza Díja
a Fővárosi Önkormányzattól 1998

A Bucz Hunor által alapított Térszínház 1999-ben volt 30 éves. Folyamatos működésük során, minden nehézség ellenére, több mint félszáz bemutatót és közel kétezer színielőadást és módszertani munkabemutatót tartott a társulat.

Színházi előadásaik sorában voltak ősbemutatók (pl. Weöres: A kétfejű fenevad, Lezsák: Nyolcvan vödör levegő, Eörsi: Változat Ödipuszra), magyarországi bemutatók (pl. Buszu – hagyományos kiogen játék, Farid Uddin Attar–J.-C.Carričre: A madarak tanácskozása, Beckett: Godot-ra várva), ugyanis az angol változat fordítását mutatták be, és voltak fordítási ősbemutatóik is, mert Arany János fordításában a Térszínház játszotta először Arisztophanész: Nőuralom és Béke című komédiáit.

Alkotó dramaturgiai munkájukat jelzik az önálló fejlesztésű színjátékok (pl. Néró, a véreskezű császár, Bakarasz király ) színpadi adaptációi (pl. Csokonai: Békaegér harc, Esterházy: Kis Magyar Pornográfia), saját átdolgozású drámák (pl. Weöres: A holdbeli csónakos, az 1506-ból való Winkler-kódex devóciós passiója, a Mária siralom), az újrateremtett, hagyományos népszínházi formák (a képmutogatók, a Magyarföldi szentek, Az élet és halál vetélkedője – moralitásdráma, a Karácsonyi misztérium – misztériumjáték) és az új népszínházi nyitott színi formák (dramatikus játszóházak jeles napok alkalmából: október 6., karácsony, farsang, március idusa, Pannónia, ne feledd halottaidat), és végül, de nem utolsósorban ifjú költőkkel és még ismeretlen drámaírókkal való együttműködésük is jelentős (Hegedős László, Sajgó Szabolcs, Pete László, Benke Attila).

A színház egy-egy produkciója jelentős sikernek számító előadásszámot ért meg. A „Néró" 150, a „Kis Magyar…" 107, A holdbeli…, a Bakarasz…, a képmutogatók közel a kettőszázhoz, a Tartuffe, a Csongor és Tünde túl a százon.

Évente átlagban 250 alkalommal találkoznak a munkájuk iránt érdeklődőkkel. Száz esetben közművelődési jellegű műhelyfoglalkozásokon, tanfolyamokon, 150 alkalommal pedig színházi előadásokon. Bázishelyükön, Óbudán, a Zichy kastély szárnyépületében (Bp. III.,. Fő tér 1.).

Évi 100 előadást tartanak gyermekeknek, középiskolás és egyetemista fiataloknak, vékonypénzű értelmiségieknek. Hosszú évek óta karácsony előtt járják a hajléktalanszállókat, de játszanak búcsúkban, majálisokon, templomokban is.

A Térszínház mint struktúrán kívüli színház 1987-től pályázati színházként működik, évről évre araszolva, pályázatról pályázatra biztosítja munkájához a minimális pénzt. Műhelyfoglalkozásaikon azokat a pedagógusokat segítik elsősorban, akik az anyanyelvi nevelésben, a hitoktatásban és színjátszó-rendezői munkájukban tudják hasznosítani azokat az alkotó pedagógiai módszereket, amiket a színház munkája során kikísérletezett. A Térszínház előadásai után a tea melletti beszélgetéseken rendszeresen él a beavató színházi lehetőséggel, és a társulat a társaságteremtő alkalmaknak is nagy jelentőséget tulajdonít.

1990-től önálló jogi személyiségként működnek, közhasznúsági kérelmük a bíróságon van.

Rendszeresen részt vesznek az alternatív színházak áprilisi fesztiválján.

Jó néhány előadásuk nívódíjban részesült, fesztiváldíjaik is figyelemre méltóak.

1989-ben „Pro Urbe" Díjat kaptak, 1998-ban pedig megkapták Az Évad Legjobb Alternatív Színháza Díját.

Előadásaikat figyelemmel kíséri a szakma, rendszeresen írnak róluk napilapok és szakfolyóiratok.

Levelezési cím: 1073 Budapest, Barcsay u. 11. II/15.

Telefon: 322-2714