Személyek
Balázsovits Lajos
színész
rendező
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1965-69.
Életút: 1969-74 a Madách Színház, 1974-79 a Vígszínház, 1979-82 a Mafilm színtársulata, 1982-91 ismét a Madách Színház, 1991-92 a Nemzeti Színház tagja, 1992- a Játékszín ig. 1990-92 a Magy. Színészkamara ügyvivője. Balázs Béla-díj (1982), érdemes művész (1987).
Főbb szerepei: Aljoska (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Csemitzky Tibor (Illés: Törtetők), Szabó Magda: Béla király, János (Molnár: Az ördög), Husz János (Háy: Isten, császár, paraszt), Dale Harding (Kesey: Kakukkfészek), Orgon (Moliére: Tartuffe), Tamás (Déry: Kedves bópeer), Imre (Illés: Névtelen levelek), Sztálin (Ribakov: Az Arbat gyermekei), Ági Miklós (Molnár: A hattyú), Méz Péter (Gyárfás: Beatrix), Zsenya (Szlavin: Örvény), Ischl doktor (Németh Á.: Lili Hofberg), Orgon (Marivaux: Véletlen szerelmek komédiája), Doktor Goldberg (Gyurkovics: Halálsakk), Basirius Izsák (Páskándi: Tornyot választok),
filmen: Holdudvar (1968), Fényes szelek (1968), Bánk bán (1968 tv), Paradicsomi játékok (1968 tv), Isten és ember előtt (1968), Feldobott kő (1968), Az ember tragédiája (1969 tv), Szép lányok, ne sírjatok (1970), Égi bárány (1971), Az édenen innen és túl (1971 tv), Még kér a nép (1971), Kiskirályok (1972 tv), A menekülő herceg (1973 magy.-francia tv), Róma újra Cézárt akarja (1973 olasz tv), Milarepa (1973 olasz), Szerelmem, Elektra (1974), Aljosa Karamazov (1973 tv), A palacsintás király (1973 tv), Magánbűnök, közerkölcsök (1976 olasz-jugoszláv), A méla Tempefői (1975 tv), A királylány zsámolya (1976), Az ész bajjal jár (1977 tv), Egy erkölcsös éjszaka (1977), Életünket és vérünket (1978), Élve vagy halva! (1979), Rekviem (1981), A helytartó (1981 tv), Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982 tv), Különös házasság (1983 tv), A rágalom iskolája (1984 tv), Nóra (1985 tv), Szörnyek évadja (1986), Laura (1986), Tüske a köröm alatt (1987), A nemzet özvegye (1989 tv), Isten hátrafelé megy (1990), Boldog ünnepeink (1991 tv), Egy szoknya, egy nadrág (1992 tv), Pá, drágám! (1992 tv).
Főbb rendezései: Orton: Szajré, Knoblauch: A Faun, Werfel: Jacobowsky és az ezredes, Brisville: A feketeleves, Willard: A macska és a kanári, Simon: Furcsa pár, Chapman-Marriott: Hunyd be a szemed és gondolj Angliára, Molnár: Nászinduló, Miller: A bűnbeesés után, Bordon: Holdfogyatkozás, Simon: A Napsugár fiúk, Shaffer: Black Comedy.
Életút: 1969-74 a Madách Színház, 1974-79 a Vígszínház, 1979-82 a Mafilm színtársulata, 1982-91 ismét a Madách Színház, 1991-92 a Nemzeti Színház tagja, 1992- a Játékszín ig. 1990-92 a Magy. Színészkamara ügyvivője. Balázs Béla-díj (1982), érdemes művész (1987).
Főbb szerepei: Aljoska (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Csemitzky Tibor (Illés: Törtetők), Szabó Magda: Béla király, János (Molnár: Az ördög), Husz János (Háy: Isten, császár, paraszt), Dale Harding (Kesey: Kakukkfészek), Orgon (Moliére: Tartuffe), Tamás (Déry: Kedves bópeer), Imre (Illés: Névtelen levelek), Sztálin (Ribakov: Az Arbat gyermekei), Ági Miklós (Molnár: A hattyú), Méz Péter (Gyárfás: Beatrix), Zsenya (Szlavin: Örvény), Ischl doktor (Németh Á.: Lili Hofberg), Orgon (Marivaux: Véletlen szerelmek komédiája), Doktor Goldberg (Gyurkovics: Halálsakk), Basirius Izsák (Páskándi: Tornyot választok),
filmen: Holdudvar (1968), Fényes szelek (1968), Bánk bán (1968 tv), Paradicsomi játékok (1968 tv), Isten és ember előtt (1968), Feldobott kő (1968), Az ember tragédiája (1969 tv), Szép lányok, ne sírjatok (1970), Égi bárány (1971), Az édenen innen és túl (1971 tv), Még kér a nép (1971), Kiskirályok (1972 tv), A menekülő herceg (1973 magy.-francia tv), Róma újra Cézárt akarja (1973 olasz tv), Milarepa (1973 olasz), Szerelmem, Elektra (1974), Aljosa Karamazov (1973 tv), A palacsintás király (1973 tv), Magánbűnök, közerkölcsök (1976 olasz-jugoszláv), A méla Tempefői (1975 tv), A királylány zsámolya (1976), Az ész bajjal jár (1977 tv), Egy erkölcsös éjszaka (1977), Életünket és vérünket (1978), Élve vagy halva! (1979), Rekviem (1981), A helytartó (1981 tv), Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982 tv), Különös házasság (1983 tv), A rágalom iskolája (1984 tv), Nóra (1985 tv), Szörnyek évadja (1986), Laura (1986), Tüske a köröm alatt (1987), A nemzet özvegye (1989 tv), Isten hátrafelé megy (1990), Boldog ünnepeink (1991 tv), Egy szoknya, egy nadrág (1992 tv), Pá, drágám! (1992 tv).
Főbb rendezései: Orton: Szajré, Knoblauch: A Faun, Werfel: Jacobowsky és az ezredes, Brisville: A feketeleves, Willard: A macska és a kanári, Simon: Furcsa pár, Chapman-Marriott: Hunyd be a szemed és gondolj Angliára, Molnár: Nászinduló, Miller: A bűnbeesés után, Bordon: Holdfogyatkozás, Simon: A Napsugár fiúk, Shaffer: Black Comedy.

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó -
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó











