Hírek
Az esemény címe a költő 2018-ban a Magvető Kiadónál megjelent Szárnyvonal című kötetére reflektál.
Fekete Vince Kézdivásárhelyen született 1965. április 7-én. Gyermekkorát a szomszédos faluban, Kézdiszentkereszten töltötte, ott járta ki az általános iskola első nyolc osztályát. Kézdivásárhelyen érettségizett, az akkori 1-es számú Faipari Líceumban. Az egyetemet Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen végezte.
1993-tól tíz évig a kolozsvári Helikon folyóirat Serény múmia című fióklapját szerkesztette, ezután a csíkszeredai Székelyföld irodalmi szerkesztője lett, ahol a mai napig dolgozik.
Eddig tizennégy verses- és gyermekverskötete és egy tárcanovellás könyve látott napvilágot. Idén ősszel jön a tizenötödik verseskönyve, a Gyönyörű apokalipszis.
2010-ben József Attila-díjjal, míg 2023-ban Magyarország Babérkoszorújával tüntették ki.
2020 óta Budapesten és Kézdiszentkereszten él.
A 2024 februárjában Balassi Bálint-emlékkarddal kitüntetett Fekete Vincét így méltatta Szentmártoni János József Attila-díjas költő a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára: „(…) De mi köze lehet a nagy költőelődhöz, Balassi Bálinthoz, akinek emlékkardját ma a magasba emelheti? Nagyon is sok minden. Egyrészt Fekete Vince, a kísérletező kedvű lírikus a hagyományok egyik leghűségesebb tisztelője, aki a régi formákat új tartalommal tölti meg – így Balassitól és Zrínyitől Csokonain, Petőfin és Aranyon át Adyig, Dsidáig és Kosztolányiig, majd egészen Szilágyi Domokosig és Kányádi Sándorig szinte minden nyelven beszél, de leginkább a magáén, amelyben évszázadok magyar költői is benne zúgnak. Másrészt Fekete Vince, a kísérletező kedvű lírikus az anyanyelv egyik legpéldásabb művelője, aki minden nap úgy indul a szavakért, mint várvédő vitézeink annak idején, olyan szívósan és fölemelően harcol értük, mintha az élete múlna rajta (…)”.
Válogatás az archívumból
-
A Szabadkai Népszímház Sopsits Árpád rendezésében mutatta be Sopsits Árpád - Brestyánszki B. R.: Álomlakó című darabot.2005. március 31.
-
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda
-
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó
-
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó















