Hírek
Romániában még nem játszották a 2016-ban született Napraforgót, a színház nagytermében stúdiótermi május 14-i bemutató romániai ősbemutatónak számít.
Pass Andrea darabjának középpontjában a tíz éves Janka áll, akit a kutyája, családja, iskolai és baráti kapcsolatain keresztül ismerhetünk meg. Janka egy nagyon boldog és életvidám gyerek, csak az anyukája néha kiabál, máskor meg észre sem veszi. A barátai is boldog és életvidám gyerekek, csak a szüleik vagy veszekednek, vagy válnak, vagy nem is léteznek. A gyerekek énekelnek, táncolnak, Janka pedig lerajzolja a körülötte levő világot pont úgy, ahogy azt elképzeli: tele fura alakokkal és váratlan eseményekkel. Mindenki a napfényt keresi.
Amint Radu Afrim rendezőtől már megszokhatta a sepsiszentgyörgyi közönség, az előadás ezúttal is tele lesz humorral és játékossággal, érzékletesen szemléltetve azt, ahogyan a gyerekek képzelőereje kiszínezi hétköznapjaik szomorú valóságát. A színészek egy része több szerepet is játszik majd, gyerekként és felnőttként is megjelenik a történetben, vagy a gyerekek képzeletében megszülető jelenetek szereplőit alakítja.
Pass Andrea drámaíró, rendező, színháztörténész. 1979-ben született, Győrben nőtt fel. 1999–2004 között a Veszprémi Egyetem színháztörténet szakán tanult és szerzett diplomát. 2005–2006 között a Magyar Rádió Nyugat-Dunántúli Régió stúdiójának hírszerkesztője volt, 2007–2010 között a Pintér Béla Társulatban dolgozott rendezőasszisztensként, 2007–2008 között részt vett a CEU forgatókönyvíró képzésén, 2011–2012 között a KOMA Társulat és a százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola drámapedagógusa, 2010-től a Szptunyik Hajózási Társaság rendezője, rendezőasszisztense volt annak megszűnéséig. Tavaly indította útjára a DanteCasino elnevezésű, fiataloknak szóló színházi projektjét. „Előadásaiban szerves egységben létezik együtt szöveg és színház, játszó személy és elhangzó dialógus, a konkrét tér, ahol néző és előadó találkoznak, és a szavakból, gesztusokból, szemvillanásokból, mozdulatokból épített másik, teremtett világ” (Sediánszky Nóra)
Radu Afrim rendező a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben született 1968-ban. 1995-ben szerzett bölcsészdiplomát román-francia szakon, majd színházi rendezést tanult a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. A román színházi élet egyik fenegyerekének tekintik, aki a klasszikusok merész rendezői átdolgozásairól, és rengeteg kortárs darab színpadra állításáról vált ismertté. Munkáinak egy része improvizációra épülő, úgynevezett „szerzői előadás”, melyeknek szövegét gyakran maga írja. Románia legtöbb színházában rendezett már. Három alkalommal nyerte el a Román Színházi Szövetség legjobb rendezésért járó UNITER-díjat, legutóbb a Marosvásárhelyen 2015-ben rendezett Nyugalom című előadásért. Az Akárki (2013), Egy zabigyerek kék háttér előtt történetet mesél (2018) és az Amikor telihold ragyog a turkáló felett (2020) című előadások után a Napraforgó lesz a negyedik rendezése a Tamási Áron Színházban.
A produkció színpadra állításában a rendező közvetlen munkatársai voltak: Dálnoky Réka (rendezőasszisztens), Irina Chirilă (díszlet- és jelmeztervező), Flavia Giurgiu (koreográfus), Kónya-Ütő Bence (zeneszerzőként is), Csomós Tünde Tímea (ügyelő), Gazda Szende (súgó). Előadók: Pál Ferenczi Gyöngyi, Gajzágó Zsuzsa, Szakács László, Erdei Gábor, Varsányi Szabolcs, Kónya-Ütő Bence, Korodi Janka, Benedek Ágnes, Vass Zsuzsanna, Pignitzky Gellért, Nagy-Kopeczky Kristóf, Csomós Tünde Tímea, Gazda Szende, Kovács Ibolya, Bartalis Szabolcs.
Válogatás az archívumból
-
A Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bemutatta Stefan Arsenijević - Srdjan Koljevic - Bojan Vuletic: Szerelem és más bűntények című előadását Theodor Cristian Popescu rendezésében2022. június 26.
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda















