Hírek
Romániában még nem játszották a 2016-ban született Napraforgót, a színház nagytermében stúdiótermi május 14-i bemutató romániai ősbemutatónak számít.
Pass Andrea darabjának középpontjában a tíz éves Janka áll, akit a kutyája, családja, iskolai és baráti kapcsolatain keresztül ismerhetünk meg. Janka egy nagyon boldog és életvidám gyerek, csak az anyukája néha kiabál, máskor meg észre sem veszi. A barátai is boldog és életvidám gyerekek, csak a szüleik vagy veszekednek, vagy válnak, vagy nem is léteznek. A gyerekek énekelnek, táncolnak, Janka pedig lerajzolja a körülötte levő világot pont úgy, ahogy azt elképzeli: tele fura alakokkal és váratlan eseményekkel. Mindenki a napfényt keresi.
Amint Radu Afrim rendezőtől már megszokhatta a sepsiszentgyörgyi közönség, az előadás ezúttal is tele lesz humorral és játékossággal, érzékletesen szemléltetve azt, ahogyan a gyerekek képzelőereje kiszínezi hétköznapjaik szomorú valóságát. A színészek egy része több szerepet is játszik majd, gyerekként és felnőttként is megjelenik a történetben, vagy a gyerekek képzeletében megszülető jelenetek szereplőit alakítja.
Pass Andrea drámaíró, rendező, színháztörténész. 1979-ben született, Győrben nőtt fel. 1999–2004 között a Veszprémi Egyetem színháztörténet szakán tanult és szerzett diplomát. 2005–2006 között a Magyar Rádió Nyugat-Dunántúli Régió stúdiójának hírszerkesztője volt, 2007–2010 között a Pintér Béla Társulatban dolgozott rendezőasszisztensként, 2007–2008 között részt vett a CEU forgatókönyvíró képzésén, 2011–2012 között a KOMA Társulat és a százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola drámapedagógusa, 2010-től a Szptunyik Hajózási Társaság rendezője, rendezőasszisztense volt annak megszűnéséig. Tavaly indította útjára a DanteCasino elnevezésű, fiataloknak szóló színházi projektjét. „Előadásaiban szerves egységben létezik együtt szöveg és színház, játszó személy és elhangzó dialógus, a konkrét tér, ahol néző és előadó találkoznak, és a szavakból, gesztusokból, szemvillanásokból, mozdulatokból épített másik, teremtett világ” (Sediánszky Nóra)
Radu Afrim rendező a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben született 1968-ban. 1995-ben szerzett bölcsészdiplomát román-francia szakon, majd színházi rendezést tanult a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. A román színházi élet egyik fenegyerekének tekintik, aki a klasszikusok merész rendezői átdolgozásairól, és rengeteg kortárs darab színpadra állításáról vált ismertté. Munkáinak egy része improvizációra épülő, úgynevezett „szerzői előadás”, melyeknek szövegét gyakran maga írja. Románia legtöbb színházában rendezett már. Három alkalommal nyerte el a Román Színházi Szövetség legjobb rendezésért járó UNITER-díjat, legutóbb a Marosvásárhelyen 2015-ben rendezett Nyugalom című előadásért. Az Akárki (2013), Egy zabigyerek kék háttér előtt történetet mesél (2018) és az Amikor telihold ragyog a turkáló felett (2020) című előadások után a Napraforgó lesz a negyedik rendezése a Tamási Áron Színházban.
A produkció színpadra állításában a rendező közvetlen munkatársai voltak: Dálnoky Réka (rendezőasszisztens), Irina Chirilă (díszlet- és jelmeztervező), Flavia Giurgiu (koreográfus), Kónya-Ütő Bence (zeneszerzőként is), Csomós Tünde Tímea (ügyelő), Gazda Szende (súgó). Előadók: Pál Ferenczi Gyöngyi, Gajzágó Zsuzsa, Szakács László, Erdei Gábor, Varsányi Szabolcs, Kónya-Ütő Bence, Korodi Janka, Benedek Ágnes, Vass Zsuzsanna, Pignitzky Gellért, Nagy-Kopeczky Kristóf, Csomós Tünde Tímea, Gazda Szende, Kovács Ibolya, Bartalis Szabolcs.
Válogatás az archívumból
-
Az Újvidéki Színházban bemutatták Ingmar Bergman: Fanny és Alexander című darabját Vidovszky György rendezésében.2012. június 27.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó
-
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében. -
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda -
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László















