Hírek
A Svéd Akadémia indoklása szerint Krasznahorkai László „a lenyűgöző és látnoki műveiért” kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat; szövegei „az apokaliptikus terror közepette is megerősítik a művészet erejét”.
Krasznahorkai stiláris és gondolati intenzitása azt kéri, hogy az olvasó ne csupán kövesse a cselekményt, hanem engedje, hogy a történet beszippantsa, atmoszférája átitassa. Ezt a sodrást a Sátántangó különös következetességgel hozza: egy elhagyott gazdaság, egy tanyavilág, ahol az emberek folyamatos esőzésben, sárba ragadva élnek, várva valamire – vagy talán már nem is várnak, nem is remélnek. A regény fokozatosan válik a kilátástalanság, a reménytelenség meditációjává. A Sátántangó rituálé is, egy körkörös mozgás, visszatérés, helyben toporgás, ez a ciklikusság pedig az olvasót is az apokaliptikus világkép részesévé teszi.
A regény kulturális hatása összművészeti referenciává vált: filmadaptációja, amelyet Tarr Béla rendező jegyez, a magyar és az európai filmművészet egyik meghatározó alkotásává vált, és ez ma már egy lezárt életmű felől is értelmezhető.
Az est művészei január 22-én 18:00 órától, a Florimund Mercy utcai Cărturești Mercy könyvesbolt kávézójában a szöveg új olvasatát kínálják, mégpedig a művészeti ágak közötti párbeszéd formájában. A társulat színészei – Grgić Nikoletta, Lajter Márkó-Ernesztó és Tóth Dániel – részleteket olvasnak fel a Sátántangó című regényből, miközben Krasznahorkai szövege – Găurean Cristina grafikus helyben készülő szénrajzai és Cári Tibor zeneszerző improvizációja révén – más művészetek kifejezési formáival is kiegészül.
Az esemény a konTEXT programsorozat része, olyan találkozási tér, ahol a különböző művészeti nyelvek új összefüggéseket hoznak létre.
A szöveg román nyelven, felirat formájában is követhető lesz.
Válogatás az archívumból
-
A Yorick-Stúdió bemutatta Székely János: Dózsa című darabját Török Viola rendezésében. A képek a szatmári fesztiválon készültek.2016. november 17.
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda
-
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian -
Interjúk
Tükröt tartani, ez a dolgunk…
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb. Lovas Ildikó -
Interjúk
Magának ezer arca van…
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást. Lovas Ildikó -
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó















