Hírek
A Svéd Akadémia indoklása szerint Krasznahorkai László „a lenyűgöző és látnoki műveiért” kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat; szövegei „az apokaliptikus terror közepette is megerősítik a művészet erejét”.
Krasznahorkai stiláris és gondolati intenzitása azt kéri, hogy az olvasó ne csupán kövesse a cselekményt, hanem engedje, hogy a történet beszippantsa, atmoszférája átitassa. Ezt a sodrást a Sátántangó különös következetességgel hozza: egy elhagyott gazdaság, egy tanyavilág, ahol az emberek folyamatos esőzésben, sárba ragadva élnek, várva valamire – vagy talán már nem is várnak, nem is remélnek. A regény fokozatosan válik a kilátástalanság, a reménytelenség meditációjává. A Sátántangó rituálé is, egy körkörös mozgás, visszatérés, helyben toporgás, ez a ciklikusság pedig az olvasót is az apokaliptikus világkép részesévé teszi.
A regény kulturális hatása összművészeti referenciává vált: filmadaptációja, amelyet Tarr Béla rendező jegyez, a magyar és az európai filmművészet egyik meghatározó alkotásává vált, és ez ma már egy lezárt életmű felől is értelmezhető.
Az est művészei január 22-én 18:00 órától, a Florimund Mercy utcai Cărturești Mercy könyvesbolt kávézójában a szöveg új olvasatát kínálják, mégpedig a művészeti ágak közötti párbeszéd formájában. A társulat színészei – Grgić Nikoletta, Lajter Márkó-Ernesztó és Tóth Dániel – részleteket olvasnak fel a Sátántangó című regényből, miközben Krasznahorkai szövege – Găurean Cristina grafikus helyben készülő szénrajzai és Cári Tibor zeneszerző improvizációja révén – más művészetek kifejezési formáival is kiegészül.
Az esemény a konTEXT programsorozat része, olyan találkozási tér, ahol a különböző művészeti nyelvek új összefüggéseket hoznak létre.
A szöveg román nyelven, felirat formájában is követhető lesz.
Válogatás az archívumból
-
Az Aradi Kamaraszínház bemutatta Heiner Müller: Kvartett című előadását Balog József rendezésében.2012. június 25.
-
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó -
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében. -
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda
-
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra















