December 20-án, 19 órai kezdettel került sor a naptári év utolsó színházi bemutatójára. William Shakespeare drámájának színrevitelével a társulat célja, hogy egy történelmi klasszikust kínáljon a repertoárban, az egyetemes színházi kultúra egyik alapkövét, egyik legtöbbet játszott és idézett remekművét mutassa be - ugyanakkor mindezt egy kortárs ízlésű, a történelmi közelmúltra a rock- és popkultúra jól felismerhető referenciáival is folyton visszautaló, markánsan a mának és napjaink nézőinek címzett előadás által tegye.

Shakespeare-mű utoljára 2017-ben volt látható a szatmári színpadon: a Bocsárdi László által rendezett Tévedések vígjátéka - akkor is új fordításban (Benedek Zsolt átiratában), azelőtt pedig a Keresztes Attila rendezte Szentivánéji álmot láthatta a szatmári közönség, 2012-ben.
Két komédia után tehát ezúttal egy tragédiát vett műsorára a társulat - az előadás azonban mégsem mentes a shakespeare-i és kortárs humortól sem, a sajátos rendezői koncepciónak és a számos ponton átdolgozott szövegváltozatnak hála. Az előadás szövegkönyvének alapját Vecsei H. Miklós (újra)fordítása képezi, amelyet Vas István közismert, klasszicizálóbb fordításának részleteivel és saját szövegekkel egészítettek ki az alkotók, a shakespeare-i világ klasszikus, költői dimenzióját nyelvezetében és formájában is kortárs színpadi adaptációba emelve át, nem ritkán humorral fűszerezve a tragédia komor világát.

A III. Richárd egy évek óta folyamatban lévő, több produkciót magába foglaló „rendezői program” legújabb része. A drámai cselekménybe beépített élőzene különleges előadásélményt, valódi koncert-show-t kínál a nézők számára. Ez alkalommal a ‘70-es évek világhírű amerikai rock-slágerei csendülnek fel a színpadon és az együttes frontembere válik a véreskezű III. Richárd éneklő alteregójává.

A York-család kormányzása alatt Angliába visszatérni látszanak a boldog békeidők. A rózsák háborúja emléknek tűnik már csupán, amit megszépít az idő múlása. IV. Edward király váratlan halála azonban megtöri a látszólagos idillt: testvére, Richárd, Anglia trónjára tör. Politikai éleslátásának köszönhetően markában tartja szövetségeseit és riválisait egyaránt. Nem retten vissza a testvérgyilkosságtól, sőt, ártatlan gyermekek (saját unokaöccsei) vérének kioltásától sem, ha azok veszélyeztetik hatalmát. Egy páratlan zsarnok felemelkedésének és bukásának lehetünk tanúi, akinek torz alakja árnyékba borította a középkori Anglia történelmét. Shakespeare alkotói zsenijének eme örökérvényű lenyomata az idővel nemhogy kopna, sajnos időről időre egyre aktuálisabb mindaz, amit az egyetemes dráma- és színháztörténelem halhatatlan óriása a hatalom és zsarnokság működéséről, az emberi kegyetlenség és sérülékenység örök dialektikájáról, végső soron magáról az emberről tanít nekünk…

Az előadás szereplői: Nagy Csongor Zsolt, Rappert-Vencz Stella, Diószegi Attila, Moldován Blanka, Budizsa Evelyn, Nagy Orbán, Gaál Gyula, Frumen Gergő, Erdei Máté, Poszet Nándor, Péter Attila Zsolt, Varga Sándor, Szabó János Szilárd, Sosovicza Anna, Jankó-Szép Tamás m.v., Orbán Zsolt, Bodea Gál Tibor, Bándi Johanna, Bogár Barbara, Keresztes Ágnes

Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Márton Erika m.v., dramaturgja Bessenyei Gedő István, zenei vezetője Bakk-Dávid László, koreográfusa Szabó Franciska volt. A rendezőasszisztens és a dramaturg munkatársa Balogh Ádám volt, a produkció létrejöttében ügyelőként Szabó Ritta, súgóként Varga Katalin vett részt.

Zenél a Harag György Társulat színészzenekara: Nagy Csongor Zsolt (ének, basszusgitár), Budizsa Evelyn (ének, hegedű), Péter Attila Zsolt (szólógitár), Erdei Máté (basszusgitár), Orbán Zsolt (dobok), Moldován Blanka (billentyűk, ének), Rappert-Vencz Stella (billentyűk, ének), Szabó János Szilárd (szaxofon, dobok), Bodea Gál Tibor (trombita).