Az Egy hónap falun egy szép, értelmes élet utáni vágyakozás története. A színmű az emberi kapcsolatok hol kegyetlen és reménytelen, hol örömteli, derűs igazságaiból szövi bájos cselekményét, és ezek mögött nagy, jelentős élmények rejtőznek, olyanok amelyek alapvetően meghatározzák minden ember életét.

A turgenyevi kúria lakóinak története, lényegében mindennapjaink története: viszonyaink és problémáink szövevényes kuszaságairól szól, reményeinkről és a lendületről, ahogy ezek beteljesítésének nekifeszülünk; s aztán persze a kudarcról, vagy éppen ellenkezőleg, a szerencsés végkifejletről... Mániáinkról, ismétlődő gesztusainkról, egyhangú csevegéseinkről és vitáinkról. Életünk kifürkészhetetlen rebbenéseiről.

Ezekről néha-néha jó mesélni, és lényegében szembesülni is jó velük. Illetve hát nemcsak jó, hanem talán kell is. Mert ez egy lehetőség arra, hogy lényeges dolgokat tudjunk meg magunkról és azokról, akik mellett élünk. És ennél mi lehet fontosabb?

Barabás Olga