Minden változás további pusztítást és viharos időket hoz magával.

A darabban az uralkodók váltakozásaira helyeződik a hangsúly, akik szakadatlanul rontják a helyzetet maguk körül. Az utolsó uralkodó, aki reményt adhatna egy jobb életre bizonyosul a legvérszomjasabbnak. Ez az uralkodói váltakozás egy végtelen spirál, amely soha nem áll meg, inkább csak egyre jobban szűkül.

A darabban a hangsúly az uralkodó első embereire és a népre is helyeződik, akik katonákhoz hasonlóan állnak az éppen hatalmon lévő uralkodó jogai mögé, és úgy halnak meg, hogy nem értik, miért okozza ez a vesztüket. Ez egészen addig tart, míg a darab végére nem marad semmi és senki... Egyetlen ember sem marad, aki meghallgassa, vagy egyetértsen a következő uralkodója beszédeivel és döntéseivel. Végül minden, ami idáig megteremtetett a szakadékba zuhan.

Nagy hangsúlyt kapnak a Boszorkányok is, akik, mint az egyes cselekedetek fontos sugalmazói, és külön egységként kapcsolódnak a bürokráciához, mondhatjuk úgy is, hogy a mélyállamhoz, amely mindezt szervezi.