Az élet kegyetlen, és van, akire kimondottan rájár a rúd.  Ám a  legpechesebb embernek is lehet része szerelemben és megcsinálhatja a szerencséjét – legalábbis így meséli a Fekete Péter.

A jóval az operett aranykora után, a második világháború ideje alatt íródott történet végtelenül egyszerű: a kétbalkezes Fekete Péter bármihez nyúl, bárkivel kapcsolatba kerül, az illetőt garantáltan valami romlás vagy kár éri. A színészi pályára vágyó (de attól természetesen eltiltott) úrilány kisegítő pincérnek alkalmazza őt házavató estélyükre. Ezzel kezdetét veszi a szerencsétlenségek sorozata, apró balesetektől a botrányig, amelyek a bimbózó szerelmi szál(ak)ra, kifejezetten jó hatással vannak. Fekete Péter pechje olyannyira kiszámítható, hogy egyenesen üzleti vállalkozást alapítanak rá. 

A szerencsétlenség és a pech azonban nem csak a címszereplő elidegeníthetetlen tulajdonsága, hanem az egymás hegyén-hátán sorakozó, sziporkázó vígjátéki helyzetsorozat legfőbb mozgatórugója is.

Az idei zenés produkció a szaloncsárdás ritmusa helyett a két világháború között hódító tánczenékkel búcsúztatja az óévet. A címszereplő Fekete Péter öcsém kezdetű belépője mellett elhangzanak a Szerelemhez nem kell szépség, a Holdvilágos éjszakán vagy a Lesz maga juszt is az enyém című slágerek is.