Christopher tizenöt éves és más, mint a többiek. Szereti, ha rend van. Szereti, ha úgy van rend amilyennek ő gondolja a rendet. A legfontosabb szabály, hogy nem szabad hazudni. Christopher autizmus spektrumzavarral él együtt. Egy rejtélyes bűncselekmény miatt nyomozni kezd. A nyomozás folyamatát részletesen leírja a naplójába. Ki kell nyomoznia, ki ölte meg a szomszédasszony kutyáját. Kiderül, hogy nemcsak az eset egy nagy titok, de maga az élet és a létezés is az. Christopher gondosan kialakított, biztonságos és ismerős világa egyszercsak kitágul és kiderül, sokkal bonyolultabb minden, mint aminek tűnik. A fiú magabiztosan mozog a csillagászat és a matematika világában, de óriási gondot okoz neki ismeretlen helyen tájékozódni, eligazodni az idegenek között, a mindennapi banalitásokban nem veszni el, megértetni magát másokkal. Olyan fogalmakat kell körbejárnia és újraértelmeznie, mint a valóság, igazság, szeretet, bizalom. A nagy dolgokkal még valahogyan megbirkózik, de a pici dolgok néha annyira félelmetesek. A kalandos, izgalmas nyomozásból egzisztenciális utazás lesz, Christopher életének legnagyobb kihívása. 

„Az emberek szeretik a történeteket.“ Ez a történet arról szól, hogy meg tudjuk-e különböztetni, hogy mi fontos és mi nem az, meg tudunk-e küzdeni magunkkal, át tudjuk-e lépni az árnyékunkat. Ez a történet arról szól, hogy mire vagyunk képesek.