Írások

• Gondolatok a Búbocska bemutatójára

  Orbán János Dénes író, Béres László rendező, Ábrahám Gellért színész, és Jakab Melinda koreográfus gondolatai a bemutatóról.
• Kedves nyári színházi, művészeti élményeket kereső nézőink!

  Az idén 55. évadában járó Gyulai Várszínház az elmúlt évtizedek hagyományainak megfelelően olyan összművészeti programsorozatot kínál június 23-tól augusztus 11-ig, amely a legkülönbözőbb korú és érdeklődésű közönségrétegeknek biztosít színvonalas nyári művészeti élményeket.
• Interjúk

  Beszélgetés Kulcsár Noémivel

  Kulcsár Noémi a közelmúltban koreografált nagy Shakespeare klasszikust (Macbeth, Nemzeti Táncszínház, 2015), kortárs magyar drámát. Kulcsár Noémi 2011 óta a Magyar Táncművészeti Főiskola moderntánc mestere, 2014 óta pedig a Moderntánc Tanszék vezetője.
• 54. évad Gyulán a Várszínházban

  Az 54. évadban naponta várjuk előadásokkal a nézőket a 600 éves gyulai várban és a csodálatos panorámájú tószínpadon. Három új színházi bemutatót és számos, először itt látható programot, vendégprodukciót nézhetnek meg a legszínesebb műfaji választékban, minden korosztályt megszólítva.
• Interjú Törőcsik Franciskával

  Óriási olasz slágereket hallhatnak a nézők, aminek keretet ad egy szellemes, fordulatokban gazdag történet. Úgy tudom, ez a darab eddig mindenhol, ahol bemutatták, hatalmas közönségsikert aratott. Az alkotócsapat eddig nagyon jól szórakozott a próbák alatt, ...
• Interjú Hirtling Istvánnal

  A mostani előadás Tomao Nicomaco szerepe nagyon hálás feladat. A darab is kiváló, sok zenével, helyzetkomikummal és váratlan fordulatokkal. Remek olasz slágerek ihlették a comedia dell arte hagyományain alapuló történetet.
• XII. Shakespeare Fesztivál

  Mert ha a Hamletet, a Rómeó és Júliát vagy a III. Richárdot figyeljük napjaink színpadjain, rá kell jönnünk, hogy a dán királyfi pengéjét a mi bosszúvágyunk is vezeti, Rómeót a mi szertelenségünk viszi Júlia erkélye alá
• Interjú Sardar Tagirovskyval

  A színházcsinálás egyik nagyon fontos alapfeltétele tud lenni egy társulat, ahol együtt lélegeznek az emberek. A mi esetünkben ügynek tekintik az emberek Tamási Áron gondolatainak tolmácsolását a nagyérdemű felé.
• Interjú Nemes Leventével

  Nekem ebben a mitikus történetben egy apának a lényét kell megfejtenem, aki az élettapasztalatait most a fiával próbálja megosztani. A többi legyen meglepetés.
• Beköszöntő

  Ebben az évben 2016. július 1-jén kezdődik a fesztivál. Augusztus 14-ig minden nap színvonalas programokkal várjuk Önöket a 600 éves, különleges hangulatú gyulai vár udvarán, a vár melletti tószínpadon és a város különböző helyszínein megvalósuló összművészeti fesztiválon.
• Interjú Vidnyánszky Attilával

  A Várszínházzal való együttműködés tette lehetővé, hogy fontos előadásaink megszülethessenek, és méltó premierrel induljanak el a maguk útján. A Karnyónét, a Tótékat és a Liliomfit máig játsszunk, és itt történt meg életem egyik nagy találkozása: Törőcsik Marival Gyulán hoztuk létre a Szarvassá változott fiút,
• Interjú Sopsits Árpáddal

  A legnagyobb kihívást az jelentette Vörös Istvánnak és nekem, hogy az alapvetően epikus szerkezetet és nyelvezetet hogyan lehet átültetni egy izgalmas, drámai szituációkat és konfliktusokat illetve groteszk, humoros jeleneteket követelő színházi nyelvre.
• Blaskó Péter gondolatai a Mórok bemutatójáról

  Ez a darab arról szól, hogy a szórványtársadalmaknak milyen lehetőségei vannak. Az egyik lehetőségük, hogy elmenekülnek külföldre, a másik, hogy asszimilálódnak a nagyobb, az erősebb államba, illetve a harmadik az, hogy elpusztulnak.
• Interjú Kovács Vandával

  Borzalmasan nagy izgalommal jár. Ez nyilván egy egészen másfajta érzés, hiszen nagyon mély érzelmi kötődésem van a városhoz, az ott élő rokonaimhoz, barátaimhoz, ismerőseimhez.
• Interjú Rusznyák Gáborral

  A Velence melletti olasz halászfaluban játszódó komédia a mediterrán életről, a párkeresés gyötrelmeiről és az emberi jóságról szól. Goldoni egyik legjobb művének tartott darabot a gyulai kötődésű Rusznyák Gábor állítja színre, őt kérdeztük a darabról.
• Csiszár Imre a Mórok bemutatójáról

  Ez a darab persze nemcsak a kisebbségek helyzetéről szól, hanem arról, hogy hányszor tudja az ember a hitét föladni, hányszor kell az embernek a különböző változások miatt a világban, az őt éltető hitét megtagadni és új hitet választani,