„Részeg ember ez a világ:

Ötször hatszor egy nyomba hág;

Kész ugorni hegyen völgyön

S felbukik a sima földön.”

(Arany J.: A világ 1852)

Csóri vajda dicsőséges győzelme egy pince odú szürreális víziója. Jóslatokban álmodja vágyait, a múltbéli dicső hiedelmekből a káprázatos kincsekkel teli jövőbe. Mindez nemzettsége által fényes hatalmasságot ígér. Furcsa mese az övé. Megkegyelmez, a rátámadó Puk Mihály hadvezérnek, kinek fejét veszi, és aki már belebotlott saját fejébe, hónaljában tartva azt, kegyelemért könyörög. A győztes Csóri mellett vágyainak asszonya. Szunnyadásából nehezen eszmél, és szembesül: Ő szorul kegyelemre. Sóhajt Puk-nak, ki nemrég még menekült, mert csak térképen találta meg győzelmét. Egy várból rikoltott meggondolatlan csatakiáltás meghozza ütközet nélküli diadalát. Oda Csóriék több évszázados vágya … „ Nem baj a kincs! Nagyobb az, hogy nem találom … / Száz ébrenlétnél többet ér egy álom!”

„Arany A nagyidai cigányok című vígeposzát A Gyulai Várszínház az Arany János emlékév alkalmából tűzte műsorára. Izgatottan vállaltam az elbeszélő költemény színpadi adaptációját. Hogyan tud érvényes színházi előadás születni Arany klasszikusából? A vígeposz groteszk vízióját élő színházi gesztusként szeretném megfogalmazni. Vecsei H. Miklós dramaturggal igyekszünk tetten érni azokat a drámai jellemvonásokat, melyek által az irodalmi szöveg a színházi eszközök és formák által színházi előadássá formálódik. A színészekkel való közös alkotófolyamatban születik az előadás szövegkönyvének végső verziója. Az adaptáció zenei világát Bakk-Dávid László, az előadás zeneszerzője Gyulán, a próbafolyamat alatt hozza létre, hogy szervesen illeszkedhessen az előadás struktúrájához. A Történet a Nagyidai várban játszódik, a gyulai vár kiváló helyszín a mű adaptációjához. Dobre-Kóthay Judit látvány- és Czirják Beatrix jelmez tervezővel olyan képi világot szeretnénk, ami a gyulai vár sajátosságait figyelembe véve létrehozza azt a játékteret mely a vígeposz víziójának alapját alkotja. Ezt a világot idézi meg a színészi játék.

A nagy klasszikusok önmagukban hordozzák azokat az emberi tartalmakat, melyek túlmutatnak az aktualizálás problematikáján. Amennyiben sikerül ma, 2017-ben érvényes élő előadásként színpadra állítani Arany jános A nagyidai cigányok című vígeposzát, mindenki felismerheti a klasszikus jelenidejű tartalmait. Ez a néző szabadsága.”

Beczásy Áron