Hírek

A három idősíkon, különböző helyszíneken játszódó cselekmény (1849. júniusától 1850 nyaráig, 1839-1841-ig és 1848 júliusától 1849 júniusáig) legfőképp arra keresi a választ, ki vagy kik felelősek azért, hogy a lánglelkű, de gyenge fizikumú költőt újra meg újra a csatatéren találjuk. Nem is csak a szabadság/szerelem viaskodik a lelkében, de a feloldhatatlannak látszó dilemma is: karddal vagy tollal szolgálhatja-e jobban a hazát? „A kor ünnepelt költője egy mindennel szemben (is) lázadó, extrém önkifejező, de mélységesen önkereső figura. A darab nem a mainstream Petőfit mutatja be, hanem az identitását kutató huszonévest, aki akár a korunk fiatalja is lehet” – mondja Almási-Tóth András, a szabadakarat>>>> rendezője, aki a szövegkönyvet is jegyzi. „A közismert énekesek színpadi jelenléte, a koncertszerű előadásmód kiragadja a sztorit a hagyományos színházi előadások, musicalek konvencióiból. A fizikai színház kifejező eszközeinek segítségével egy olyan színpadi szövetet szeretnénk létrehozni, amiben ugyan fellelhető az átélhető emberi történet, de a jelenetek ritmusa sokkal közelebb áll a mai fiatal generáció vizuális kultúrájához, az Insta- és Tik-Tok videók tempójához és látványvilágához” – mondják az alkotók.
„A darab zenei világa egyfajta “Gen Z koktél”, melyben a mai pop-rock és alternatív rock friss hangzása és az újhullámos magyar rap tökéletesen megfér egymás mellett. A szabadakarat>>>> tehát a legfiatalabb generáció zenei nyelvén meséli el Petőfi Sándor és Szendrey Júlia történetét, mégis generációkon túlmutatva mindenkihez szól és kísérletet tesz arra, hogy új arculatával kiterjessze a magyar zenés színház műfaji kereteit” – mondja Bella Máté, a darab zenei producere.
„A „szabad akarat” nem csupán, mint a reformkor alapvető mozgatórugója jelenik meg, de az előadás befogadója, a nézők számára is egy üzenet, hogy az idősíkon előre és vissza ugráló jelenetekből, a próza és a zenés műfajok elegyéből mindenki szabadon, önmaga állítsa össze a történetet, amiben a gyakorta megjelenő videók, a pixelesen összerakott díszletek és a prózai részek és a karakteresen elváló műfajú zenei betétek adhatnak kapaszkodót. A szabadakarat>>>> egy olyan, újszerű színházi élményt kínál, melynek végén mindenki a saját maga által megélt történetet viheti majd haza”- meséli Illés Gabriella, az előadás producere, aki hozzátette: nagy megtiszteltetés az idén 10 éves TulipánTündér Produkció számára.
A darab egyik prózai főszereplője Staub Viktória színművész, aki 2018-ban még alig kezdte el a színművészetit, máris szerepet kapott az Aranyélet harmadik évadában, aztán óriásit alakított A játszma című krimiben, legutóbb pedig A Király című sorozatban láthattuk. A prózai Petőfit pedig Tóth Mátyás ifjú színművész alakítja, akinek alternatív színházi kezdeményezések, bábos projektek, klasszikus nagyszínpadi előadások és nemzetközi filmes munkák határozták meg eddigi pályáját.
A darab énekes főszereplői, Júlia szerepében Schoblocher Barbara, a Blahalouisana együttes egyik alapítója és kezdetektől fogva frontember-énekese, Petőfit pedig Ember Márk énekli, aki a főiskola alatt és után a Vígszínházban, majd később a Tháliában játszott. A Grund – vígszínházi fiúzenekar énekese, és a Pál utcai fiúk musical-ben az idősebb Pásztor alakítója.
A történetmesélés során markáns karakterrel, egy újhullámos zenei vonallal jelennek meg a mai, fiatal generáció kommentjei, két előadó tolmácsolásában: AKC Misi (Vellinger Mihály) a magyar trap egyik legismertebb arca, rapper, producer és dalszerző is egyben, valamint Filo (Fuchs Benjamin) a magyar underground zenében már jól ismert előadó, akit a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon az Eltörölni Frankot című filmben nyújtott alakításáért Starlight-díjjal tüntették ki 2021-ben. További szerepekben láthatjuk Mertz Tibort, Ruzsik Katát, Kiss Péter Balázst és Száraz Dénest is.
A darab írója és rendezője Almási-Tóth András, akinek számos zenés színpadi mű fűződik íróként és rendezőként is a nevéhez, a múltban pedig több sikeres produkcióban dolgozott már együtt a szabadakarat>>>> zenei producerével, Bella Mátéval, aki társszerzőként Jancsó Gábort és Furák Pétert kérte fel maga mellé. A dalszövegeket Hujber Szabolcs, jegyzi. A darab dramaturgja Szokolai Brigitta.
A díszlet és látvány Rajcsányi Balázs, munkája, a jelmeztervező Kiss Márk, a koreográfus pedig, Kulcsár Noémi.
A cég koprodukciós partnere a MySpace Produkció, társproducerei Lutter Imre és Korompai Gábor.
Válogatás az archívumból
-
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata bemutatta Csehov: Három nővér című színművét Keresztes Attila rendezésében.2009. október 1.
-
Kisvárdai színházi találkozó
A Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiváljának díjai
Kisvárdán június 20. és 28. között rendezték meg a határainkon túli és anyaországi magyar társulatok 37. fesztiválját, a záró napon ünnepély keretében osztották ki a zsűri által megítélt díjakat.
-
Maladype Színház
Balázs Zoltán Koszovóban rendez
A nyugat-balkáni régióban eredeti szemléletű rendezéseivel már elismerést szerzett alkotó ezúttal Jeton Neziraj és Shpëtim Selmani Embertelenek című kortárs művét állítja színpadra Koszovóban. -
Szentendrei Teátrum
Piros esernyő – gyerekdarab bemutató a Szentendrei Teátrumban
2025 októberében különleges gyerekdarab debütál a Szentendrei Teátrumban. A Piros esernyő Csetényi Anikó mesejátéka, zenéjét Presser Gábor szerezte. -
Művészek írták
Szerelem – Örkény Színház
A Szerelemben egy idős házaspár szerelmét ismerhetjük meg szuperközeliben, annak minden rétegződését, szépségét, fájdalmát egy betegség fénytörésében. Szegő György -
Nemzeti Színház
Slava’s Snowshow – amikor a színház csoda, és a csoda valóság
Slava Polunin nem egy klasszikus bohóc. Ő a csönd, a játék, a melankólia és a nevetés mestere – egy olyan alkotó, aki az emberi lélek mélyebb rétegeit célozza meg, miközben szinte szavak nélkül mesél.
-
Kolozsvári színház
Tangó – Sławomir Mrożek abszurd drámája a kolozsvári színházban
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban május 30-án a színház nagyszínpadán kialakított stúdióterében kerül bemutatásra Sławomir Mrożek Tangó című abszurd drámája Keresztes Attila rendezésében.