A három idősíkon, különböző helyszíneken játszódó cselekmény (1849. júniusától 1850 nyaráig, 1839-1841-ig és 1848 júliusától 1849 júniusáig) legfőképp arra keresi a választ, ki vagy kik felelősek azért, hogy a lánglelkű, de gyenge fizikumú költőt újra meg újra a csatatéren találjuk. Nem is csak a szabadság/szerelem viaskodik a lelkében, de a feloldhatatlannak látszó dilemma is: karddal vagy tollal szolgálhatja-e jobban a hazát?  „A kor ünnepelt költője egy mindennel szemben (is) lázadó, extrém önkifejező, de mélységesen önkereső figura. A darab nem a mainstream Petőfit mutatja be, hanem az identitását kutató huszonévest, aki akár a korunk fiatalja is lehet” – mondja Almási-Tóth András, a szabadakarat>>>> rendezője, aki a szövegkönyvet is jegyzi. „A közismert énekesek színpadi jelenléte, a koncertszerű előadásmód kiragadja a sztorit a hagyományos színházi előadások, musicalek konvencióiból. A fizikai színház kifejező eszközeinek segítségével egy olyan színpadi szövetet szeretnénk létrehozni, amiben ugyan fellelhető az átélhető emberi történet, de a jelenetek ritmusa sokkal közelebb áll a mai fiatal generáció vizuális kultúrájához, az Insta- és Tik-Tok videók tempójához és látványvilágához” – mondják az alkotók.

„A darab zenei világa egyfajta “Gen Z koktél”, melyben a mai pop-rock és alternatív rock friss hangzása és az újhullámos magyar rap tökéletesen megfér egymás mellett.  A szabadakarat>>>> tehát a legfiatalabb generáció zenei nyelvén meséli el Petőfi Sándor és Szendrey Júlia történetét, mégis generációkon túlmutatva mindenkihez szól és kísérletet tesz arra, hogy új arculatával kiterjessze a magyar zenés színház műfaji kereteit” – mondja Bella Máté, a darab zenei producere.

„A „szabad akarat” nem csupán, mint a reformkor alapvető mozgatórugója jelenik meg, de az előadás befogadója, a nézők számára is egy üzenet, hogy az idősíkon előre és vissza ugráló jelenetekből, a próza és a zenés műfajok elegyéből mindenki szabadon, önmaga állítsa össze a történetet, amiben a gyakorta megjelenő videók, a pixelesen összerakott díszletek és a prózai részek és a karakteresen elváló műfajú zenei betétek adhatnak kapaszkodót. A szabadakarat>>>> egy olyan, újszerű színházi élményt kínál, melynek végén mindenki a saját maga által megélt történetet viheti majd haza”- meséli Illés Gabriella, az előadás producere, aki hozzátette: nagy megtiszteltetés az idén 10 éves TulipánTündér Produkció számára.

A darab egyik prózai főszereplője Staub Viktória színművész, aki 2018-ban még alig kezdte el a színművészetit, máris szerepet kapott az Aranyélet harmadik évadában, aztán óriásit alakított A játszma című krimiben, legutóbb pedig A Király című sorozatban láthattuk. A prózai Petőfit pedig Tóth Mátyás ifjú színművész alakítja, akinek alternatív színházi kezdeményezések, bábos projektek, klasszikus nagyszínpadi előadások és nemzetközi filmes munkák határozták meg eddigi pályáját.

A darab énekes főszereplői, Júlia szerepében Schoblocher Barbara, a Blahalouisana együttes egyik alapítója és kezdetektől fogva frontember-énekese, Petőfit pedig Ember Márk énekli, aki a főiskola alatt és után a Vígszínházban, majd később a Tháliában játszott. A Grund – vígszínházi fiúzenekar énekese, és a Pál utcai fiúk musical-ben az idősebb Pásztor alakítója.

A történetmesélés során markáns karakterrel, egy újhullámos zenei vonallal jelennek meg a mai, fiatal generáció kommentjei, két előadó tolmácsolásában: AKC Misi (Vellinger Mihály)  a magyar trap egyik legismertebb arca, rapper, producer és dalszerző is egyben, valamint Filo (Fuchs Benjamin) a magyar underground zenében már jól ismert előadó, akit a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon az Eltörölni Frankot című filmben nyújtott alakításáért Starlight-díjjal tüntették ki 2021-ben. További szerepekben láthatjuk Mertz Tibort, Ruzsik Katát, Kiss Péter Balázst és Száraz Dénest is.

A darab írója és rendezője Almási-Tóth András, akinek számos zenés színpadi mű fűződik íróként és rendezőként is a nevéhez, a múltban pedig több sikeres produkcióban dolgozott már együtt a szabadakarat>>>> zenei producerével, Bella Mátéval, aki társszerzőként Jancsó Gábort és Furák Pétert kérte fel maga mellé. A dalszövegeket Hujber Szabolcs, jegyzi. A darab dramaturgja Szokolai Brigitta.

A díszlet és látvány Rajcsányi Balázs, munkája, a jelmeztervező Kiss Márk, a koreográfus pedig, Kulcsár Noémi.
A cég koprodukciós partnere a MySpace Produkció, társproducerei Lutter Imre és Korompai Gábor.