Állítólag a halaknak három másodperc a memóriájuk. Vagyis három másodpercenként rá tudnak csodálkozni az életre. Meglepheti őket egy visszhang. Ezzel szemben, mi, emberek képesek vagyunk akár több millió emléket is tárolni.

“Megálltam. Ott az ajtóban. A félhomályban. Csak egy rövid percre, ami hét évet tartott. Libabőrös lettem. Bepikkelyesedtem. Csak a hangok zúgnak a fejemben. Felváltva. Legalább valami felszabdalja ezt az állandóságot.”