Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Színházak

Vajdasági Tanyaszínház

  • Előadások
  • Galériák
  • Hírek
  • Írások
  • Műsor
  • 2023/2024
  • 2022/2023
  • 2021/2022
  • 2020/2021
  • 2018/2019
  • 2017/2018
  • 2015/2016
  • 2014/2015
  • 2013/2014
  • 2012/2013
  • 2011/2012
  • 2010/2011
  • 2009/2010
  • 2008/2009
  • 2007/2008
  • 2006/2007
  • 2005/2006
  • 2004/2005
  • 2003/2004
  • 2002/2003
  • 2000/2001
  • 1999/2000
  • 1998/1999
  • 1997/1998
  • 1995/1996
  • 1994/1995
  • 1993/1994
  • 1992/1993
  • 1991/1992
  • 1989/1990
  • 1988/1989
  • 1987/1988
  • 1986/1987
  • 1985/1986
  • 1984/1985
  • 1983/1984
  • 1982/1983
  • 1981/1982
  • 1980/1981
  • 1979/1980
  • 1978/1979
  • 1977/1978

Burány BélaPajzán históriák

Burány Béla néprajzkutató-szociográfus Mé’ piros a gólya csőre? című népmesegyűjteményének szabad adaptációja
  • SzereplőBerta CsongorRicz ÁrminBlaskó LeaMolnár Gábor NóraSzilágyi ÁronSzékely BeaOrlovity SztaniszlavaVerebes JuditFülöp TímeaRókus ZoltánOzsvár RóbertSzalai BenceLászló JuditDévai ZoltánNyári ÁkosBúbos DávidNiki GrgitySiflis AnnaVerebes Andrea
  • rendezőLénárd Róbert
  • jelmeztervezőRutonić Róbert
  • dramaturgLénárd Róbert
  • fő koordinátorMagyar Attila-Öcsi
  • fényPócik József
  • hangPócik József
  • szervezőGombos Dániel

A „Pajzán históriák“ címen futó projekt Burány Béla néprajzkutató-szociográfus Mé’ piros a gólya csőre? című népmesegyűjteményének szabad adaptációja lesz. Ez a gyűjtés több mint ezer vajdasági népmesét tartalmaz, amelyek mindegyike az erotika és az obszcén témáját bontja ki, egyedülálló betekintést kínálva ezzel a délvidéki erotikus népi képzelet világába.

Az előadás, az alapanyag természetéből kiindulva, fragmentáris dramaturgiát alkalmazva igyekszik majd minél több mesét feldolgozni (hasonlatosan Pier Paolo Pasolini Dekameronjához). A középpontban egy hosszabb mese áll majd, amely keretként szolgál az összes többi elhangzó történethez. Ez a struktúra lehetővé teszi, hogy minél színesebb válogatást kínáljunk a gazdag forrásanyagból.

Az előadás egységét természetesen a mesék egyívású volta adja: minden történet a vajdasági népi kultúra és az erotika kapcsolatáról beszél, óhatatlanul bevonva a biopolitika (Dr. Burány orvosként közismert volt a fehér pestis elleni küzdelméről), a szexualitás és az erotika tudásának archeológiája, a szexuális nevelés kérdéskörét. Ahogy George Bataille írja Erotizmus című munkájának előszavában, egy nép szexuális képzelgései mindig árulkodóan beszélnek arról, mit gondol az adott nép a társadalomban fönnálló viszonyokról és kapcsolatrendszerekről. Tehát az előadás a kollektív szexuális képzelet termékein keresztül világít rá olyan fontos viszonyrendszerekre, mint a nő-férfi, a többség-kisebbség kapcsolat, és nem utolsó sorban a vallással és saját szexualitásával fönnálló viszony.

A mesék témája ugyan obszcén, nyelve azonban a szellemes népi beszéd nyelve, amely kötöttségek nélkül, nyíltan kommunikál a szexualitás kérdéseiről. Ez az előadás a szó legnemesebb értelmében lesz népszínházi: eredőjét a népben találja meg, majd a színházi tapasztalaton átszűrve alapanyagát visszajuttatja a nép köreibe – oda, ahonnan érkezett.


Lénárd Róbert

rendező

2014. 06. 26. Kavilló

Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2025. - THEATER Online - theater.hu